Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)

Horváth Tünde - Farkas-Pető Anna - Farkas István - Mihály Judith - Péterdi Bálint: Füzesabony-Öregdomb bronzkori teli-település kőanyaga

A hemádkaki és a megyaszói füzesabonyi temetők leleteit az alaki osztályozás során az IB csoportba sorolták.59 A megyaszói lelőhelyről a Sprincz - Beck 1981-ben készült tanulmány 1 db, Hemádkakról 40-50 db közötti leletet ismert. A füzesabonyi kultúra szlovákiai lelőhelyei közül Alsómislye/Ni ná Mysl’a, Kassa/ Kosice-Barca (településen, nyakláncként, koszideri kincsleletben), Csütörtökhely/ Spissky Stvrtok (településen, az 5/68 és a 29. objektumokban, kincsleletként) lelőhelyeken került elő borostyán.60 Az Otomani kultúrához a további lelőhelyeket sorolták, ahol borostyán került elő:61 Várgede/Hodejov I (településen, koszideri kincsleletben), Svábfalva/Svábovce 11. sír, és Szepes-Tamásfalva/Spisské Tomásovce (települési objektum).

A kőeszközök értékelése

Összesen 155 db kőeszközt vizsgáltunk, a leltárkönyvi bejegyzések alapján további 22 db hiányzik. A 155 leletből 2 db képviselte az 1976-os leletmentést, a többi az 1930-as évekbeli ásatásokból származott. Egy darab pattintott kő-hulladék volt, amelynek anyaga mátrai limnokvarcit. Sajnos, a nyílhegyként bejegyzett eszköz is elveszett, kronológiai és tipológiai fontosságát más lelőhelyek jelzik.62 A többi kő között ütőkövek, kalapácsok, véső élű balták, őrlőkövek, marokkövek, mozsártörők, öntőminták, és lapos, vékony kőlapok (rendeltetésük ismeretlen: sütőkövek vagy falalapozásra szolgáló építőkövek) - csiszolt kőeszközök fordultak elő.

Az előzetes felmérés alapján megállapítható volt, hogy a nyersanyag nem mutat túl nagy változatosságot: főként a Mátra és lehordási térszínének nyersanyagait használta fel a füzesabonyi kultúra az eszközök kialakítására (10-11. kép): miocén korú amfibol- és piroxénandezit, metakvarcit-metahomokkő anyagú folyóvízi kavicsok, alárendeltebben közép-durvaszemű vulkanomikt homokkő, riolit kristálytufa. Jól azonosítható volt a nagyvisnyói típusú bitumenes, kalciteres, permi mészkő. Kis számban távolabbi forrásból származó metavulkanitok, szerpentinit is előfordult. Ezek nyersanyaglelőhely szerinti beazonosítása további vizsgálatokat igényel. Összességében tehát a kőzetek zöme a Mátrából és annak előteréből közvetlenül begyűjthető volt (10. kép).

59 Kisméretű, lapos, vékony, középen átfúrt, lencse alakú (,/to and thin disc beads with round edges, thickness/diameter 2/10—5/10 mm”, longitudinal section rectangular with round comers): SPRINCZ Emma-BECK, Curt W. 1981. Fig. 2/5-6.

60 BÁTORA, Jozef 1995; MARKOVÁ, Klára 1993

61 MARKOVÁ, Klára 1993 után.

62 HORVÁTH Tünde 2009. 414-417., 2012b. 121-130.

69