Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)
Pláner Lajos: Magyarország első választott királya, Aba Sámuel
bűnt követett el, tagadta az igazságosságot, a törvény jogait megszentségtelenítet- te,203 ártatlan nemeseket megvakított,204 megölt, hallatlan zsarnokságot valósított meg, úgyhogy álnoksága ellen maga a föld kiált fel. ”205 Bemo levele támogatása a német király politikájának, annak az isteni küldetésnek, mely „szent” háborúnak tekintette Aba Sámuel legyőzését. Összegzés Aba Sámuel olyan időszakban került a magyar trónra, mely belpolitikailag instabil volt. Külpolitikájában akárcsak elődei, Géza fejedelem és fia I. (Szent) István, békepolitikára törekedett, azonban a német terjeszkedés nem tette lehetővé számára, hogy hatalmát megszilárdítsa. Megítélésében jelentős szerep jutott Gellért püspöknek. A püspökről szóló legendák, valamint jelentős munkája a Deliberatio, olyan képet festenek Abáról, mely többször szubjektív, mentes a történeti események hű tükrétől. Aba Sámuel uralkodás nem volt dicstelen és hiábavaló. Trónra kerülése válságos helyzetben történik, s az érett államférfi, aki korábban nádorként István mögött a második ember az országban, nem a fegyverek erejében bízik, hanem az istváni elvek szerinti békepolitikában. Nem volt, mert külső támadásokkal szemben kellett helytállnia, majd a belső ellenállás is próbára tette a királyt. A kialakult helyzetben Aba cselekedetein keresztül látható, hogy átgondolt stratéga volt, az országot mindenáron megóvni akarta. Éppen ezért még területi engedményeket is tett III. Henriknek a rábcai békében. Aba Sámuel rövid uralkodása ellenére nem bizonyul méltatlan királynak. Támogatása világi és egyházi vonatkozásban egyaránt megvolt. Minden bizonnyal politikai kényszer, hogy a parasztokkal eszik, lovagol és társalog. Szüksége volt azon tömegekre, akik haderejének javát adták. A ménfői csatában III. Henriket nem tudta újból feltartoztatni. Aba Sámuelt a sajátjai győzték le, elárulták. Annak ellenére, hogy uralkodása kezdetén jelentős belpolitikai támogatással bírt, az erőviszonyok miatt nem tudott olyan egyensúlyi politikát megvalósítani, hogy stabilizálja helyzetét. Nehezítette uralkodását az is, hogy a „felületes” keresztényekkel kompromisszumra kellett jutnia, így egy olyan politikai széttagoltságban kellett helytállnia, melyre korábban nem volt példa. 203 Ez utóbbi „ítélet” kapcsán jegyezzük meg, hogy éppen egy szintén német forrás az Altaichi Évkönyv beszéli el, hogy Aba jogszerűen jár el Péter döntéseinek felülvizsgálatát illetően, „...visz- szavonta mindazokat a törvényeket, amelyeket Péter saját kénye-kedve szerint jogtalanul rendelt el..." Altaichi évkönyv írja. Lásd: MAKK Ferenc 1999. 243. 204 Utalás Budo megvakíttatására 205 KRISTÓ Gyula 1999. 149-154. 314
