Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)
Pláner Lajos: Magyarország első választott királya, Aba Sámuel
valamint a magyar források: kegyesnek nevezik, nem szolgált rá a fenti idézetre. Mindezekhez álljon itt egy idézet Kandra Kabostól: „...nem is az itt a kérdés, ha valóban megtörtént dologgal, avagy csupán tiszteletre méltó hiedelemmel vagyon-e dolgunk; hanem az, hogy nemzetének kegyelete mely okból önt a harmadik király halálos sebeire behegesztő balzsamot és ad neki helyet új vallása vértanúi között?”'4* A kérdés bár kissé „pátoszos”, de tartalmilag nem elvethető. Kitartó, állhatatos munkával, kötelességük teljesítésével sokan kiérdemelték kortársaik és az utódok tiszteletét.148 149 A szentté avatás kifejezése (kanonizáció) VIII. Benedek pápánál jelenik meg először all. század elején. jy4 középkorban azokat az emberi tulajdonságokat, képességeket ruházták a szentre, amelyek a feudális társadalom keretei között reálisan elérhetetlennek, megvalósíthatatlannak bizonyultak.”'50 Itt jegyezzük meg, hogy politikai, legitimizációs okokból is történtek szentté avatások. így 1083-ban I. (Szent) László (1077-1095) szentté avattatta151 152 — többek között - Gellértet, a vértanú püspököt. Ennek,politikai éle elsősorban a po- gánylázadások és a pogány vallás emléke ellen irányul”.'52 A forrásokban fennmaradt Aba Sámuelról szóló fenti híradás azért is értékes, mert a krónikás háromszáz év távlatából is fontosnak tartotta azt feljegyezni, vagy „átmásolni”. Ettől függetlenül a választott király későbbi megítélését erősen befolyásolta annak a politikai akaratnak a következménye, mely Gellértet szentté avattatta, támaszkodva legendáira, illetve a Deliberatio című munkájára. Aba Sámuel és az egyház viszonya A választott uralkodónak az egyházhoz való viszonya több vitára, tisztázandó kérdésre ad okot. Az egyik ilyen - s véleményünk szerint nem zárható ki - hogy Aba Sámuel az ortodox hitet gyakorolta. Erre vonatkozólag nincsenek közvetlen bizonyítékainak, azonban közvetett több is. A következő néhány gondolat sokkal inkább a hipotézisek lehetőségeit taglalja, mint konkrét állásfoglalást. Ezek a felvetések egy- egy vita elindításához segíthetnek hozzá, ezzel tovább erősítve, vagy gyengítve az alapgondolatot. A középkori Magyarországon az ortodox egyház a legnagyobb volt közép-Európában. 148 KANDRA Kabos 1890. 23. 149 TÖRÖK József 1991. 11. 150 GECSE Gusztáv 1983. 230. 151 A kutatás nem egységes abban a kérdésben, hogy a kanonizáció a pápa engedélyével, vagy csupán tudtával történt. A Hartvig-legenda pápai engedélyről tudósít. 152 KLANICZAY Gábor 2000. 119. 304
