Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)

Pláner Lajos: Magyarország első választott királya, Aba Sámuel

került Rómába, magyar vonatkozású forrással nem támasztható alá.137 Minden bizonnyal arról lehet szó, hogy a király egy „házi” koronát tartott magánál a hadjárat során. Nem életszerű, hogy a felszenteléskor használt koronával indul hadjáratra. Az Altaichi évkönyv is csak a lándzsát említi, mint zsákmányt.138 Nyughelyével kapcsolatban eltérőek az álláspontok. A történészek egy része azt az álláspontot képviseli, hogy a Tisza környéki megölését követően először a feldebrői altemplomban139 helyezték nyugalomra, majd néhány évvel később átvitték testét a sári monostorba.140

Ezen a ponton is több tisztázandó kérdésbe ütközünk. Kézai szerint miután Abát megölték: „...eltemették egy templom mellett".141 Ellenben a Képes Krónika így ír: „Testét abban az egyházban temették el, mely a falu közelében volt.”142 Mivel a források nem pontosak abban a tekintetben, hogy templom mellett, vagy templomban történt a király temetése, ezért két kérdést kell feltennünk Ez a templom a ma ismert debrői templom/altemplom, vagy egy másik templom? Az eddigi szakirodalmakban az a nézet terjedt el, hogy a templom alapítása Aba Sámuelhez köthető, illetve néhány helyen a korábbi datálás lehetősége is felmerült. Ha csupán ebből indulunk ki, akkor könnyen értelmezhető és magyarázható, hogy a forrás sze137 A király lándzsájáról több forrás is beszámol, azonban a koronát nem mindegyik említi. Sutri püspöke: Bonizo, így ír: „A háború megkezdése után a magyarok megfutamodtak, a magyar király lándzsáját is megszerezték, amit...Rómába vittek, s a mai napig győzelmi jelként Szent Péter apostol sírja előtt látható." Forrás: Az államalapítás korának írott forrásai (Szerk.: Kristó Gyula) Szegedi Középkor történeti Könyvtár, Szeged, 1999. 266. Továbbá VII. Gergely pápa levele Salamon királyhoz: „A megboldogult Henrik császár pedig, amikor az országot Szent Péter tiszteletére meghódoltatta, és a királyt legyőzte, lándzsát és koronát küldött Szent Péter sírjához..." Forrás: MAKAI László-MEZEY László 1960. 88.

138 Altaichi Évkönyv írja: Lásd: MAKK Ferenc 1999. 253.

139 A templommal kapcsolatban a bizánci építészeti stílusút erősíti Dercsényi Dezső és Zádor Anna. Lásd: DERCSÉNYI Dezső-ZÁDOR Anna 1980. 17.

140 A sári monostor kapcsán többször olvasni, hogy bencés- monostorról van szó. Véleményünk szerint nem igazolható, hogy all. század derekáig a bencések jelen lettek volna Sáron. Ezt közvetlen adat nem támasztja alá. Továbbá azt sem, hogy monostorról beszélhetünk. A rotunda a nemzetségi központ udvarházához tartozott, melyhez csak később építenek kolostort. A kérdés továbbá abban áll, hogy Aba harmadik temetése melyik évben történt? Összegzésként megállapítható, hogy Aba Sámuel regnálása alatt kizárható a bencés jelenlét Sáron, azonban az újratemetésnél már számolhatunk a jelenlétükkel., Helyszíni megfigyeléseim alapján feltételezem, hogy ehhez is (a körtemplomhoz) egy lakóépület csatlakozott, amelyet a később itt épült bencés monostor épületegyüttesébe foglaltak bele” KOVÁCS Béla 1987. 163. Ezzel szemben például a Századok című tudományos folyóiratban: Koszta László tanulmánya Aba Sámuel temetkezését, Abasáron a bencések monostorában írja le. Lásd: KOSZTA László 2012. 269.

141 BOLLÓK János 2004b. 111.

142 Képes Krónika írja: Lásd: BOLLÓK János 2004a. 51.