Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)

Pláner Lajos: Magyarország első választott királya, Aba Sámuel

Pláner Lajos

MAGYARORSZÁG ELSŐ VÁLASZTOTT KIRÁLYA, ABA SÁMUEL

Aba Sámuel ellentmondásos személyiségének megítélésében, uralmának értékelésében a történetírás álláspontja a mai napig nem egységes.

„...a hagyomány Abája más volt, mint a történetírás Aba Samuja.”'

Fenti mondatok jól érzékeltetik, hogy miért született a publikáció. A magyar historiográfia mostohán bánik személyével és ebből kifolyólag uralkodásának a bemutatása is meglehetősen felszínes. Mindezekben szerepet játszik az, hogy — zömmel - olyan források maradtak fenn, mely ellenfeleinek véleményét tükrözi, így például a német források, valamint a Gellért püspökről szóló legendák és a püspök által írt Deliberatio.

A tárgyalt korszak a formálódó királyság időszaka, melyben a keresztény hit segítségével a feudális állam/jogrend alapjai bontakoznak ki. Aba Sámuelnek helyt kellett állnia ezekben a belső és külső feszültségekkel egyaránt terhes időkben, melyek nem könnyű évek hazánk korai történelmében.

Aba Sámuel trónra kerülésének előzményei

(Szent) Imre halála és a trónutódlási kérdés

1031 -ben meghalt István király felnőttkort megélt fiúgyermeke, Imre herceg. A trónörökös halála megrendíti a királyt, s uralkodásának hátralévő idejében a beteges - s talán megtört - uralkodó gondolatai a trónutódlás kérdése körül járnak.

A krónikák szerint István olyan személyben gondolkodott, aki bírja Árpád vérét, s a keresztényi hitet tovább erősíti Magyarországon. Az Árpádok korára jellemző

1 KANDRA Kabos 1890. 24.

Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2016.

277