Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)
Évinger Sándor: 10-11. századi temetőrészlet Gyöngyösön - a feltárt csontmaradványok általános embertani vizsgálata
Sírszám nélküli, szórvány megjelölésű csomagok Szórvány csomag I. tartalma: Egy felnőtt (feltehetően nő) jobb oldali csípőlapát töredéke, amely a számmal jelölt sírok egyikéhez sem tartozhat. Egy már valószínűleg Infans II. korcsoportú gyermek jobb és bal combcsontjának proximalis epifizise. Ezek sem tartoznak a számmal jelölt sírok anyagába. Szórvány csomag II. tartalma: Csonttöredék egy felnőtt személy agykoponyájából, egy combcsont térd felőli epifizise (hiányos), három állatcsont töredék, további egy darab ismeretlen besorolású csonttöredék. Szórvány csomagIII. tartalma: Összesen 18 darab állatcsont töredék, valamint egy nagyméretű állati őrlőfog. A csontok közül többön a betemetést megelőző (per- imortem) vágásnyomok látszódnak. Összefoglalás A gyöngyösi Olajbanfőtt Szent János templom mellett feltárt 10-11. századi temetőrészlet sírjaiból - a szórvány elemeket nem számolva - összesen hat egyén csontmaradványait különítettem el. A csontvázakból becsült halálozási életkort tekintve megállapítható, hogy a feltárás által érintett területre elsősorban gyermekeket temettek. (Három Infans I. és egy Infans II. korcsoportú gyermek, egy juvenis és egy felnőtt nő csontjai kerültek elő.) A vizsgált embertani széria az alacsony egyénszám, valamint részben a kor- összetétel miatt statisztikai értékelésre, illetve más népességekkel történő metrikus, morfológiai vagy demográfiai alapú összehasonlításra egyaránt alkalmatlan volt. Az 1. sírban fellelt csontvázat rendellenes testhelyzetben temették el. A 25-35 év körüli nő rendelkezésre álló csontjai nem mutatták sem betegség, sem számottevőbb testi deformitás nyomait, így a klasszikus embertani vizsgálat nem tudott lehetséges magyarázatot találni a sírba helyezés módjára. A vizsgált csontvázak között két esetben (2. és 4. sír) figyeltem meg cribra orbitalia és egy esetben (5. sír) fogzománc hypoplasia előfordulását. Mindkettő elváltozás kialakulása elviekben összefüggésbe hozható az elégtelen táplálkozással (vitamin-, illetve vashiány), de betegségek nyomán is megjelenhetnek. (Azonban míg a cribra orbitalia jelenléte egy az elhalálozáskor még aktuális vagy nem sokkal korábbi egészségi problémát jelez, addig a fogzománc hypoplasia egy olyan éhezéses/vitaminhiányos állapot vagy magas lázzal járó megbetegedés nyomát rögzíti egy egész életen át, amely az érintett fogak zománcrétegének a kialakulása idején érte az adott személyt.) A 4. sírba temetett gyermeknél megfigyelt endocranialis lézió legvalószínűbben szintén valamilyen fertőző megbetegedés (pl. agyhártyagyulladás, tuberkulózis), esetleg vitaminhiány talaján vagy az agyhártya bevérzésével 273
