Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)
Szeniczey Tamás: Kál-Csörszkavics-bánya lelőhelyen feltárt avar kori emberi maradványok embertani vizsgálata
Patológiás elváltozások: A homlokcsont belső felszínén a koronavarrat közelében, végig a nyílvarrat mentén és a jobb halántékcsont belső felszínén agyhártyagyulladás nyomai láthatóak (4. kép). A gyulladás erős mértékű és nagy területre kiterjedt. Az eredmények értékelése Metrikus adatok értékelése Az 1., 11., 21. sírban fekvő férfiak testmagassága a csontok legnagyobb hossza alapján (2. táblázat) becsülhető volt. E három adatból kiindulva azonban nem lehet következtetni a népesség átlagos testmagasságára. A három férfi közül a 11. sírban fekvő becsült testmagassága teljesen megfelel a Kárpát-medencei avar kori becsült átlagos férfi magasságnak (férfiak: 167,7 cm), a másik két egyén ettől valamivel magasabb.4 2. táblázat. Kál-Csörszkavics-bánya lelőhelyről vizsgált avar kori embertani anyag egyéni hosszúcsont méretei Sírszám Clavicula Humerus Ulna Radius Femur Tibia Fibula Calcaneus Bal Jobb Bal Jobb Bal Jobb Bal Jobb Bal Jobb Bal Jobb Bal Jobb Bal Jobb 1. sír325 330 276 260467 470 38111. sír44221. sír330A koponyák mind a 4 esetben (1., 11., 21., ? sír) töredékes és hiányos megtartá- súak voltak. Egyes koponyaméreteket mindegyik esetben föl lehetett venni, azonban indexeket csak a 11. sírhoz tartozó koponyán lehetett megadni (3. táblázat). Az agykoponya a legnagyobb szélességéhez mérten középhosszú, a legnagyobb hosszához és szélességéhez viszonyítva is alacsony. Az ilyen típusú koponyák nem ritkák a Kárpát-medencei avar kori embertani anyagban, legnagyobb arányban a Duna-Tisza közén fordulnak elő.5 (Egy mérhető koponya alapján természetesen nem azt jelenti, hogy a káli avar népesség embertani kapcsolatot mutatna a Duna-Tisza közi avar csoportokkal). 4 ÉRY Kinga 1998 5 ÉRY Kinga 1982 245
