Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)

Gutay Mónika: Előzetes jelentés Apc-Somlyó 5-6. és 9. számú felső paleolitikus lelőhelyek tervásatásairól

2. kép. Apc-Somlyó 5-6. sz. lelőhelyek, 9/2-es árok második leletes szintje elvégezte a talaj szelvények felvételezését. Az 5-ös szelvény metszetfalán nagy va­lószínűséggel antropogén hatású, lépcsős beásás nyomait figyeltük meg.7 Kevés pattintott kő, faszéndarabok, rénszarvas és vadló fosszilis csontjai kerültek elő a boly­gatott rétegekből (3. kép). A 9/1, a 9/2, a 9/3-as és az 5-ös szelvényekből a vadlócson- tok mellett főként rénszarvascsontok kerültek elő.8 A ló- és a rénszarvasleletek túl­súlya alapján, ebben az időben nagy valószínűséggel nyílt, füves puszta, mamut­sztyepp vagy más néven tundra-sztyepp lehetett, a mainál mindenképpen jóval hűvösebb klímával. A ló- és rénszarvascsontok számának kizárólagos jelenléte té­li szálláshelyre utalhat. Dr. Gasparik Mihály paleontológus (Magyar Természettudományi Múzeum) fosszilis csontvizsgálatai alapján az mondható el, hogy az apci leletek kora akár közel azonos lehet, ami az istállóskői vagy a ságvári lelőhelyekkel lehet megegye­ző (úgynevezett istállóskői és pilisszántói faunaszakaszok), nem lehet azonban el­7 DOBOS Anna szóbeli közlése szerint: „A mintaterület egy völgyekkel határolt folyóháton fekszik (hegylábi hagyaték valószínűleg), eddig itt a domborzat nem mutat eredeti mélyedést, tehát a terü­letre érkező hordalék a feltételezett antropogén beásás nyomait betemethette.” 8 GUTAY Mónika 2014. 21

Next

/
Thumbnails
Contents