Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)
Tóth Zoltán Henrik: Kősáncok és malomkövek a Mátraalján
az objektumok esetleges korábbi létrejötte sem zárható ki. Egyes kősáncok, mint például Domoszló, Középső-hegy malomköves sáncának árpád-kori használata immáron leletekkel is igazolt. Az építők, vagy építtetők kiléte a szegényes leletanyag miatt kérdéses marad, de mivel az avar, illetve magyar hódítások korai szakaszának peremterületein találhatóak, valószínűleg egy letelepült, védekezésben lévő népességhez köthetők. További használatuk néhány generáció elteltével az avar- majd magyar államszervezetbe tartozó lakosság esetében sem zárható ki. A hosszú sáncrendszerek kivételével ezek a kősáncok főleg menedékhelyek lehettek, melyeket nagyobb erejű ellenséges támadással szemben nem is lehetett volna megvédeni; elhelyezkedésüknél fogva feladatuk csak a támadók lelassítása lehetett, végső esetben a védők elmenekülhettek a kősáncok mögötti hegyekbe. Esetleges reprezentatív, birtokterület-jelző funkciójukat is mérlegelni kell. Ezt támaszthatja alá, hogy az aktív fémkereső-műszeres kutatások dacára tudtommal eddig egyetlen egy, avar vagy magyar lovasnomád támadáshoz köthető nyílhegy sem került elő egyik objektumból sem.85 A hosszú kősáncok (Gyöngyössolymos-Hosszú-sánc és a Ga- ram-menti sáncok) véleményem szerint amolyan régi módi tankcsapdaként gyors támadások lendületét voltak hivatva megtömi. A további kutatások során kiemelten fontosnak tartanám a kősáncok őskori előtörténetének tisztázását. Legalább az egyik objektum körül át kellene vizsgálni a szomszédos hegycsúcsokat, hátha azokon is előkerül a kősáncokra jellemző gyér őskori leletanyag. Ezen kívül a bajorországi Rauher Kulm területén több kora középkori cölöpház kőalapját is azonosították, így a gyöngyössolymosi Hosszúsánchoz csatlakozó, illetve a Hajnácskő, az Ere- mény és a Benevár-bérc területén található kőkunyhómaradványok korát (a fentiek alapján a Kr. u. első évezred valamelyik évszázada) és a sáncok valós funkcióját (védelem/menedék/őrhely; állattartás; reprezentáció?) ásatással kellene tisztázni. A közeljövőben remélhetőleg még előkerülő újabb kősáncok is tovább gazdagíthatják majd az avar és magyar honfoglaláshoz köthető objektumokkal kapcsolatos ismereteinket. Köszönetnyilvánítás Meg szeretném köszönni Gyurkó Béla és Gyurkó Péter domoszlói lakosoknak, hogy felhívták a figyelmem a domoszlói hegyek malomköveire; Köszönet T. Bíró Katalinnak (Magyar Nemzeti Múzeum) és Péterdi Bálintnak (Magyar Földtani 85 V. SZABÓ Gábor 2011. 343. 119
