Bujdosné Pap Györgyi (szerk.): Agria 49. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2016)

Tóth Zoltán Henrik: Kősáncok és malomkövek a Mátraalján

3. kép. A Középső-hegy malomköves sánca a Závoza-völgye fölött és a valószínűleg ipari rendeltetésű, Kis-kő melletti sáncok

ólomlövedék és néhány II. világháborús lövedék kíséretében. A sáncok kövei között található malomkövek ezen leletek nélkül is annak a jelei voltak, hogy a sáncok kialakítása vagy a malomkövek készítésével egy időben, vagy azután történhetett, a vélelmezett keletkezési idő után legalább 1000 (szarmata időszak)-1800 (avar kor) évvel.

Mivel a sáncok a falu északi szélétől alig félórányi járásra találhatóak, így középkori használatuk is lehetséges, amit az Árpád-kori leletanyag is megerősít. A Závoza-völgy északi végén található Oroszlánvár elől éppen a Középső-hegy zárja el a kilátást az Alföld felé, így a malomköves sánc akár a vár előretolt őrhelye is lehetett. A Középső-hegy alatt egy gyepvasérc-lelőhely is előkerült. A szétszórtnak tűnő kősáncokkal védett területet északról csak egy enyhe lejtésű fennsík választja el a Halom-hegy oldalától, így egyértelműen beleillik az őskori eredetűnek tartott mátraaljai kősáncok sorába.

Domoszló, Kis-kő melletti kősánc

A Závoza-völgy bal oldalán, alig százméternyire a Baráz Csaba által bemutatott kisnánai kősáncoktól, a Kis-kőtől keletre lévő régi szőlőteraszoktól északra,

101