Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)
Nagy Veronika: Muzeológiai esélyek és kihívások - a megújuló Moskovszky- gyűjtemény
Nagy Veronika MUZEOLÓGIAI ESÉLYEK ÉS KIHÍVÁSOK - A MEGÚJULÓ MOSKOVSZKY-GYŰJTEMÉNY A Moskovszky-gyűjtemény 14 évvel ezelőtt került Székesfehérvárra, s ezidáig Fehérvári Babaház Moskovszky-gyűjtemény néven működött. A letéti joggal bíró önkormányzat akkoriban a megyei fenntartású, Szent István Király Múzeum gondozására bízta a gyűjteményt. Az új múzeum Hetedhét Játékmúzeum néven, új állandó kiállítással idén május 12-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, Székesfehérvár belvárosában, a Hiemer-Font-Caraffa épületegyüttesben. Szervezetileg az intézmény az önkormányzati fenntartású Városi Képtárhoz tartozik; egy muzeológus, egy múzeumpedagógus és három teremőr alkotja a személyzetét. A Hetedhét Játékmúzeum fogadja be Réber László meseillusztrációit is, amelyek elsősorban Lázár Ervin és Janikovszky Éva könyveiből ismertek. Rajzai generációk gyermekkorát határozták meg. Egy új múzeum létrehozása különleges eseménynek számít ma Magyarországon. De különleges Moskovszky Éva gyűjteménye is, amely a gyűjtő halála után különösen érdekes és értékes tárgyakkal, könyvekkel, dokumentumokkal, feljegyzésekkel bővült. Legfontosabb feladatunk, hogy az új múzeum falai között ezeket megőrizzük, gondozzuk, dokumentáljuk és bemutassuk, a gyűjtemény korábban már kiállított darabjaival együtt. Moskovszky Éva hagyatékával a gyűjtemény teljesebbé válhatott, de igazán teljes akkor lesz, ha megvalósul a tudományos feldolgozása, és a tudományos eredmények múzeumpedagógiai hasznosítása. A Moskovszky-gyűjtemény története egy szomorú történettel kezdődik, amely egy kislányról, Auer Erzsébetről (Moskovszky Éva édesanyjáról) szól. Ez a kislány jómódú polgári családban nőtt fel, boldog gyermekkora volt. Szerető szüleitől - különösen édesapjától - szebbnél szebb játékokat kapott. Boldog gyermekkora hamar véget ért, mert az édesapa korán meghalt. A család másik lakásba költözött. Erzsébet édesanyja úgy gondolta, hogy 13 éves lányának nincs már szüksége babákra, s a félje iránt érzett gyászában megfeledkezett arról, hogy egy alig felcseperedett gyermek számára a játékok az otthon melegét, a család semmivel sem pótolható biztonságát jelentik akkor is, ha már csak ritkán játszik velük. Auer Erzsébet így 1914-ben egyszerre vesztette el rajongva szeretett Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2013. 81
