Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)

Haider Edit: Stippek József játéktervei a Magyar Nemzeti Múzeumban

ismert Galamb és Holló. A játék kezdetén mindenki választ magának egy-egy csillagot — a Holdat is lehet. Megpörgetik a Napot, ekkor a Föld keringeni fog a Nap körül. Majd megpörgetik a Holdat is, ami a Föld körül kezd forogni. Utoljára a felhők korongját pörgetik meg és e három keringés után dől el, ki lesz a győztes. Akinek a csillaga a leginkább látható, az nyer és a láthatóság arányában ő kapja a legtöbb pénzt. Igen tanulságos, a csillagos ég és a bolygók mozgását oktatójáték. (Ltsz.: 1984. 42.)

13. Kertész vagy virág játék (1936)

A kislányoknak való játékmező egy virágoskert, különféle virágokkal szegélyezve. A virágágyakra állított talpas virágfigurák és a középre állított kertésznő felállításával kezdődik a játék. A kertésznő a következő mondattal kezdi a játékot: „Én vagyok a kertésznő, kívánom a rózsát”, ekkor a rózsát képviselő játékossal helyet cserélnek. A rózsa ekkor így szól: „Én vagyok a rózsa, kívánom pl. a liliomot.” - majd helyet cserélnek. Ha valamelyik virág a kertésznőt kéri, a kertésznő nemcsak egy virágot, hanem az egész kertet is kérheti, ekkor mindenkinek helyet kell cserélni. Aki ezúttal kerül középre, fizet, és fizet az is, akinek nem sikerült más helyét elfoglalni. (A komámasszony hol az o//ó-típusú, helycse- rés népi gyermekjátékra épül). Stippek József játékáról így ír: „Ez a kedves, lánykáknak való játék a mély, hazafias érzést ápolni van hivatva, szimbolikus tartalommal bír, mert az egész kertet övező fenyő és tölgyfa koszorú Nagy - Magyarország határait, a fenyő koszorúzta Kárpátokat jelképezi. Ezen belül az egyes virágágyak egy-egy országrészt jeleznek. Nevezetesen a felső három a Felvidéket, köztük a havasigyopár a Magas-Tátrát, a rózsa az Észak-keleti hegyes vidéket, Ruszinszkót. A fenyő Erdélyt, a búzavirág Bánát és Bácska legjobb búzatermő földjeinket, az ibolya Horvátországot, végül a tölgy Nyugat- Magyar országot és a Dunántúlt jelképezik. A középen lévő kertésznő helyén pipacs, búzavirág és kalász, ezek a nagy magyar Alföldet jelzik. A helyet cserélő virágok az országrészek haza-vágyását jelentik, míg a kertésznő, a virágok anyja nem más, mint mindnyájunk édesanyja - Hungária. ”

Az igazságtalan trianoni döntés után megnőtt az érdeklődés a magyar történelem, a magyar városok és az elszakított országrészek ismerete iránt, ami megmutatkozott a társasjátékok területén is. Az addig főként Németországból és Ausztriából behozott társasjátékok mellett egyre gyakrabban jelentek meg a hazai tervezésű játékok, mint például a Honfoglalás történelmi társasjáték - képösszerakó lottójáték (1925); Magyar Patheon irodalmi és művészeti quartetjáték (1937); Lottójáték magyar városok látképeivel (1940); János vitéz — versmondós lépegetőjáték (1940); Capitaly - a Monopoly játék magyar változata Budapest

76