Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)

Haider Edit: Stippek József játéktervei a Magyar Nemzeti Múzeumban

mindvégig a Jázmin utcai házban lakott, derék lokálpatriótává és tisztes magyar polgárrá vált. Az 1930-as években új kedvtelése támadt: társasjátékokat tervezett.

Lokálpatriotizmusát mi sem bizonyítja jobban mint, hogy első játéktervének címe: Józsefvárosi társasjáték — Térképismertető és közlekedési rendszabályokat megtanító gyermekjáték. (1934)

A játékterep Józsefváros térképe, utcanevekkel és házszámokkal. A villamossal és autóbusszal közlekedő játékosok a kijelölt pályán haladhatnak, az autóval, motorkerékpárral és gyalog közlekedők viszont maguk választhatják az útirányt, de számos kombinációs lehetőség adott mindkét csoport számára. Ritkán alkalmazott szabály, hogy a játékosok nem egy kiindulópontból, hanem tetszés szerinti helyről indulnak, és a célpontot is maguk határozzák meg. A játékban - éppúgy, 1. kép. Vázlatlap a „Józsefvárosi társasjáték” mint a valóságban - a kihelyezett

tervéhez. Magyar Nemzeti Múzeum Játékgyűjte- jelzőtáblákat is figyelembe kell mény, Ltsz.: 1984.34. J . „

Dabasi András felvétele. venm‘ Szükség van egy játékvezetőre, aki ügyel a játékszabályok betartására és egy kalauzra, aki a viteldíjat szedi. Egy vagy két dobókockával dobnak, az átszállóhelyekhez továbbjutni, illetve a célba érni csak pontos pontszámmal lehet.

A gyűjteményben megvan a játékterep, a kézzel írt játékszabály, és a Józsefváros nevezetes emlékműveiről készült rajzok. (Ltsz.: 1984. 34.) Az ötletes, nem szokványos lépegető játék célja Józsefváros szépségeinek, értékeinek megismertetése és a közlekedési szabályok megtanítása.

68