Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)

Peterdi Vera: Ritka kincsek - Füleki fajátékok a Magyar Nemzeti Múzeumban

határon túlról: a fiileki Városi Múzeum gyűjteményében is csak egyetlen jelzett ftileki fajáték van, egy kiskutya, amelyet az 1941. évi árjegyzék 2. oldalán a 7021 katalógusszámú foxival azonosíthatunk. A múzeum néhány zománcozott játék­edénykét is meg tudott venni az utóbbi időben a már említett térségi magángyűj­tőtől, amelyek szintén a Zománcipari Művekben készültek.23 Informátorom ebben az esetben is Agócs Attila volt. Országon belül az 1981 -ben megnyílt kecskeméti Szórakaténusz Játékmúze­um és Műhely őriz fíileki fajátékokat. Féltett kincsei egy jelzetlen bárány, s egy 2008-ban, internetes árverési hálózaton keresztül vett, szitázott eljárással készült lovacska. Gyűjtőjének, Kalmár Ágnesnek a nála lévő 1939. évi árjegyzék­másolatból sikerült beazonosítania mindkettőt. Tudomásom van továbbá arról is, hogy megint csak Kalmár Ágnes jóvoltából, katalógus alapján sikerült a közel­múltban azonosítani két darab jelzetlen fíileki fajátékot az egri Dobó István Vármúzeum anyagából is. A nagyobb országos múzeumok közül a Néprajzi Múzeum gyűjtemény kezelője közölte, hogy nekik nincs jelzett fiileki játékuk; több, múzeumainkban őrzött fiileki fajátékról egyelőre nincs tudomásom. Lap­pangó, beazonosításra váró tárgyak azonban még bárhol lehetnek. A játékkutató szakemberek körében közismert, hogy a játékok történetében kezdetektől fontos szerep jutott a könnyen megmunkálható, az egyszerűen hozzáférhető fából, ebből a legősibb és legnemesebb alapanyagból készült játékoknak, azokon belül is a fa állatfiguráknak, s ez végig is vonul az egész Játéktörténelmen”. Különösen jól feldolgozott a 17-18. század időszakától elteijedő háziipari, kézműves előállítású, olcsó és tartós fa állatkák készítéstörténete - azaz a játék-tömegtermelés kezdete és kiteljesedése ame­lyek előállítása tipikusan kiegészítő foglalkozásként, a Bajor- és Osztrák Alpok, valamint Dél-Tirol, Thüringia és az Erchegység területére volt elsősorban jellemző. Elterjedtségük révén technikájuk, tradicionális formakincsük az egész európai fajáték-stílusra hatással volt - lévén játékgyártásuk mindig exportra orientált. Magyarországot maguk a termékek árasztották el a jól szervezett házaló vándorkereskedők közvetítésével, mert a magyar fajáték-készítés a 19. század végéig nagyon visszafogott volt: nálunk a korai időszakokban csak esztergályo­sok, fafaragók készítettek, mintegy mellékesen, kis mennyiségben fajátékokat.24 Az 1880-as évektől azonban már nagyon forszírozta az állami vezetés a játékké­szítést és annak oktatását25 - az ipari és a háziipari jellegű szakoktatást párhuza­23 Fotójukat Agócs Attila bocsátotta a rendelkezésemre. 24 Összegezve lásd pl. MOSKOVSZKY Éva 1996. 33. 25 BUDAVÁRI István 1995. 26., TÉSZABÓ Júlia 1995. 42-43. - és még számos további szakirodalomban, amelyek közül különösen fontos a Forrás folyóirat XVII. évf. 1985. október 10. (tematikus) száma. 59

Next

/
Thumbnails
Contents