Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)
Peterdi Vera: Ritka kincsek - Füleki fajátékok a Magyar Nemzeti Múzeumban
gördülő, ún. húzós fajátékok, tolójátékok, csoportokba rendezve, demonstrálva az újabb variációk megjelenését és a változásokat.19 Füleki árjegyzékeink kiváló vevőtájékoztató adatokkal rendelkeznek a vásárlásmódokról is. A szállítással, utazókkal, képviselőkkel történő árusításról szólók, a tudatos informálás a termékek vállalt magyaros jellegéről, a minőségi kritériumokról, a gyártástechnológiáról mind arról árulkodnak, hogy a gyártóknak már igényük volt a reklámra. Ehhez bemutatható mennyiségű és összetételű, korszerűen formatervezett, nevesített áru állt már rendelkezésükre, amelyet a műfaj sajátosságainak megfelelően ők is típusok és szerkezeti jellemzők szerint csoportosítottak: megkülönböztették a házi- és vadon élő állatok, jármüvek, házak, bútorok, homokozó játékok, hintalovak, szánkók, robogók, tanulópadok kategóriáit, valamint az önálló kerekes állatok („szóló állatok”), az összefűzött állatok, az életből vett jelenetek, a fogatok, lovasok együtteseit, s a tolható, mozgó, billegő, hajlékony figurák egységeit. Mindezek alapján képet kaphatunk a gyár termékkínálatáról és -bőségéről, és megállapíthatjuk, hogy a füleki zománcgyár játéküzemét Magyarországon nem véletlenül emlegették a második világháború alatt „füleki játékgyámak” a még ekkor is kevés magyar játékgyártó üzem egyikeként. A gyártás intenzitásával még akkor is dicsekedhetünk, ha elfogadjuk a józanul realista Hulita Vilmos intését: „A füleki gyár sikereit ... nem szabad félremagyarázni. Mi a háború alatt azért tudtunk 50-60 vagon játékszert 19 Az 1938-39. évi Liebner-árjegyzék 27. oldalán „Fajátékok a legtökéletesebb kivitelben” csoportfelirat alatt 8215-8218 katalógusszámokon különböző mechanikusan mozgó és kerekeken gördülő fa állatfigurák (háziállatok) találhatók, „Párosállatok kerekes deszkán, húzás közben mozognak, pompásan festve" felirattal, meghatározva pedig egy újabb csoport (madarak) 8220-8221 katalógusszámokon. ÁRJEGYZÉK 1938-1939.'- Az 1948-49-ben még utoljára kiadhatott árjegyzékükben, amelynek ajánlójában „a nagyra becsült üzletfelekhez" címezve hangsúlyozzák, hogy „minden magyar áru", a 19. oldalon láthatók az „Olajfestésű faállatok, erős, vastag kerekeken", a 2371-2388. katalógusszámokon. Pestnek legszebb pontja... 1948- 1949. - Szerepelnek azonban már az 1894. évi árjegyzékükben (71. oldal) is „Különféle állatok fából, fehér és fényezett" kivitelben, 46-os sorszámon. ÁRJEGYZÉK Liebner Zsigmond 1894. - Kertész Tódor 1930. évi árjegyzékében viszont csak „Törhetetlen maché állatok" (4. oldal), kerekes támlapokon gördülő maché lovak, fémlemez lovaskocsik (35. oldal), plüss mozgó fejű kutyák, macskák és kerekes filc mackók (41. oldal) kerültek a kínálatba a városi polgári fogyasztóközönség ízléséhez, igényéhez igazodva. ÁRJEGYZÉK 1930. Kertész Tódor - Az 1950- 60-as évek játékárjegyzékeiben is vissza-visszaköszönnek még a füleki típusú kerekes húzós és tolós fajátékállatok (pl. a Debreceni Játék- Díszmű- és Fatömegcikk Ktsz árukínálatában), de a SPORT- Flangszer- és Játékáru Nagykereskedelmi Vállalat 1966. évi őszi-téli áru játéktájékoztatójában a húzós fajátékok kategóriájánál már a következőképpen informálják a vásárlókat: „Néhány régi típus gyártását megszüntettük, új típusok kerülnek forgalomba.” - Az áljegyzékek mindegyike a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó ipari Múzeum tulajdonában van. 57
