Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)

Peterdi Vera: Ritka kincsek - Füleki fajátékok a Magyar Nemzeti Múzeumban

A kis füleki faállatok - a kicsinyített, gyermek-léptékű, idealizált, mégis valóságszerű figurák - a lelkész gyermekeinek is segítettek megismerni egyrészt a vidéki lét, másrészt az egzotikus környezet „szereplőit”, ugyanakkor szerep- és fantáziajáték-funkcióban is jól teljesítették feladatukat: az állatokkal való bánásmód elsajátítását." Ezek a valójában egyszemélyes, önmagukban is jól működtethető, együtt viszont nagyobb tematikus egységgé szerveződő alapjátékok társ nélkül is aktív, ügyességfejlesztő, mozgásos tevékenységre sarkalltak, ugyanakkor általános normák, elvárások-szabályozta közösségi játékra is alkalmasak voltak a 2-3 éves korosztály számára. Hiszen a játékok nemcsak kulturális jelenségek, kultúraátadási formák - valójában a legkevésbé változékony kultúrtevékenységek, hanem elsősorban társadalmi tények.'2 Elősegítik, hogy „felnőtté játsszuk” magunkat.11 12 13

A tárgygyüjtés fontos hozadékaként szóbeli közlés formájában jutottunk ahhoz a már említett, az egykori igen bőséges árukínálat összetételének behatárolását konkrét adattal segítő információhoz, hogy a Kósa-fivéreknek eredetileg a hozzánk kerültnél jóval több füleki játékuk volt. Emlékezetük szerint a Füleken gyártott, jelzett, különböző méretű állatfiguráikat kakas, egy másik tyúk, macska, nyúl, medvék, nagy elefánt, teve is képviselte, de volt kordés lovuk, négylovas hintójuk és nagy becsben tartott János vitézük is. Ezek egy részét az említett, 1941. évi, velük közösen áttanulmányozott füleki játékáijegyzék hivatalos másolatából be is tudták azonosítani a 7000, 7001, 7014, 7016, 7018, 7026, 7030, 7045, 7057, 7062 katalógusszámokon, s egy katalógusszám nélküli egylovas kordét a 16. oldalról. Az „oral history” - és a legújabb kori társadalomtörténeti kutatások másik sajátos forrása, a fotó - más, ellenmondásos adatok tisztázását is elősegítette. A valószínűleg az egyik helyi kiskereskedésben sorra megvásárolt darabok Kosa László közlése szerint - de a születési adatok és a 3. számú fotó helyszíne ismeretében is - mindenképp 1944-1947 közötti vételek voltak - legtöbbjük az ő, a legidősebb fiú számára. Ebből egyértelműen az következik, hogy a gyár termékeit még visszamaradt/elfekvő raktári árukészletként értékesítették, nagy eséllyel magyar területen árusították ki. Ezt erősíti meg két dokumentum is. Az egyik egy, már korábban meghivatkozott levél. A levelet Hulita Vilmos, a Zománcgyár 1917-1944 közötti domináns korszakának legendás

11 A gyerekek állatokhoz vonzódása eleve ősi és egyetemes érzelem. A környezetben látható állatok

megformálása ezen belül is különösen fontos játékcsoport - írja Györgyi Erzsébet. A falusi gyerekek például - az egész magyar nyelvterületen azonos vagy nagyon hasonló formában - rajtuk/velük gyakorolták a munkát, amelynek elsajátítása még az iskolai tanulmányoknál is fontosabb volt számukra. GYÖRGYI Erzsébet 1995. 59-60. Lásd még: BARKÄNYI Ildikó 2004. 113-128.

12 LUKÁCSY András 1985. 15-18.

13 TARJÁN Gábor 1995. 5.

54