Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)

Peterdi Vera: Ritka kincsek - Füleki fajátékok a Magyar Nemzeti Múzeumban

1. kép. A füleki zománcgyár távlati képe. Fotó a városismertető kiadványból.

Örömmel tapasztaltuk, hogy a zománcgyár5 anyaga mellett egy kis enteriőregység formájában a rendezők utaltak a gyár játékkészítő korszakára, tevékeny5 A felvidéki zománcozott vaslemez és öntöttvas edényt gyártó gyárak (Matheocz, Scholtz C. A. gyár, 1845.; Rhonic/1867-Kisgaram, Bartelmus és Tsa, 1884.; Losonc, Első Magyar Bádog- és Vasedény Zománczozó gyár Stemlicht S(ámuel). és Tsai. (Schein Fülöp), 1883.; Losonci Magyar Bádog- és Vasedény Zománcozógyár Rakottyay György és Tsai 1892.; Szinobánya Kossuch János/Kuhinka Ferenc/Kramer Jakab, 1854., Salgótarján Vasöntöde- és Gépgyár 1894. - 1898-tól Hirsch és Frank Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntöde Rt.) között Fülek is előkelő helyet foglalt el. A Füleki Edénysajtoló és Zománcozó Művek Bárok-Mészáros és Tsai néven Bárok vasárunagykereskedő által 1906-ban alapított, 1907-től termelő gyárat rövid csődje után 1909-ben az Ehrlich G. Gusztáv vezette budapesti Erzsébetvárosi Bank vásárolta meg, termékbővítéssel felfejlesztette, 700 munkással üzemeltette. 1916 végén átvette a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. 1917-ben ők nevezték ki igazgatónak a bánsági örmény származású, rendkívül agilis és tehetséges Hullta Vilmost, akinek a szakirodalmi adatokkal ellentétben nem volt mérnöki diplomája. Hulita 1920-ra már 1200 fősre fejlesztette a gyárat, amely 1921 után csehszlovák vállalkozói csoportok kezére került. 1927-től új tulajdonosa a Prágai Kereskedelmi Bank, amely a Sphinx Egyesült Zománcművek Rt.-hez csatolta Zománcedény-Fémárugyár- és Vasöntöde SPHINX-FÜLEK néven. Ekkor már tűzhelyet is gyártott az öntödével, horganyzó- és kályhagyártó műhellyel is rendelkező cég, s 1400 dolgozója volt. 1932-ben fafeldolgozó üzemet is indítottak, amely a ládagyártó műhelyből fejlődött ki. 1934-ben immár 2000 fős a munkásállomány (a csúcslétszámot 1944-ben érték el 4400 alkalmazottal). 1936-ban sztrájk tört ki, 1938- ban pedig tűzvész sújtotta a gyárat, de gyorsan újjáépítették. 1938 novemberétől megint magyar tulajdonba került, mint Füleki Zománcedény-, Fémárugyár és Vasöntöde Rt. 1939-től a hulladékfa hasznosítására gépi előállítással megindult a játékgyártás, kezdetektől ipari formatervezővel. Fajátékaikkal a Budapesti Nemzetközi Mintavásáron is már nagy sikert arattak. — AGÓCS Attila 2009. 9-23., CZENE Tamás, 2006. GERENCSÉR Kinga 2001. 29.

51