Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)
Kalmár Ágnes: 30 éves a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely
ország keleti részén ismerték őt a vásárok és búcsúk látogatói. Szemerédi Győző első fajátékai a Diósgyőri Várjátékok rendezvénye alkalmával kerültek a gyűjteménybe. Önálló forma- és színvilágáról ismerhető fel Jugoszlávia vásárainak fajátékai, bár a korábbi, finomabban megmunkált tárgyak itt is leegyszerűsödtek, napjainkban már nélkülözik a kézi faragás nyomait, így megjelenésükben mindenképpen igénytelenebbek. Zágráb környéki falvakból indult el e sajátos tárgyi világ, mely hosszú évtizedek alatt a távolabbi vidékeken is eltelj edt. A már ismert tologatós játék, csattogós szárnyú madár készült itt, de az eddigiektől eltérő kivitelezésben. A pirosra festett fecskemadár szárnyait és testét fehér, fekete és kék festékvonalakkal rajzolt virágok díszítik. Félreismerhetetlen a fekete falovacska, mely sokszor kerekes falapon áll, fehér és piros egyszerű díszítéssel. Mai változatai már kevésbé kecsesek, ugyanígy a szintén kerekes falapon guruló lovaskocsi állandósult formája, melynek színvilága sárgával egészült ki. Ma az óbecsei (BeCej, Szerbia és Montenegro) Fehér Endre 100 évesnél öregebb üzeméből kerülnek ki Zenta (Senta, Szerbia és Montenegro) és környékének gyakori vásári ajándéktárgyai, velük Magyarország déli részein, Szeged környékén is találkozhatunk. A Szórakaténusz gyűjteményének innen származó játékai Zenta és Magyarkanizsa (Kanjiza, Szerbia és Montenegro) vásáraiból származik. A Kecskemét környéki vásárokra is hordták a már ismert, festett játékokat. Még az 1980-as években is árulták őket, majd készítésük abbamaradt. A Jakab- szálláson árusított utolsó darabokból sikerült elhelyezni a Játékmúzeum gyűjteményében egy-egy színes fajátékot. A gyűjtemény jövőjéről Fentiekből is kitűnik, hogy ezernyi hatás érte a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely 30 éves gyűjteményét, mely megannyi szállal kötődik emberekhez, családokhoz, ünnepekhez, búcsúkhoz, vásárokhoz, múlthoz és jelenhez. Korunk és ezzel együtt szokásaink, gondolkodásunk folyamatosan változik; ma már másként szemléljük a műtárgyakat, mint hosszú évtizedekkel ezelőtt. Különös végigtekinteni a hazai játékgyűjtemények alakulásán. Nemzeti Múzeum, Néprajzi Múzeum, Iparművészeti Múzeum, a Hetedhét Játékmúzeum Moskovszky- Réber (korábban Székesfehérvári Babaház) Gyűjtemény, a Keszthelyi Játékmúzeum, az Egri Dobó István Vármúzeum. Jellegzetes karakterüket az őket befogadó szakterület, míg más esetben a gyűjteményt létrehozó és feldolgozó szakmuzeológus szemlélete alakítja egyedivé és különlegessé. Akárhogyan szemléljük őket, mindegyikük maga is egy-egy műalkotás. 45
