Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)

Kalmár Ágnes: 30 éves a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely

stílusa és gyermeknevelési szándékai, népek nemzetek sajátos kultúrája és egymástól eltérő formavilága, egyéni életpályák húzódnak e gyűjtemények mögött. S nem beszéltünk még a gyűjtőkről, az itt dolgozó és a külső szakemberekről, egy-egy gyűjtemény önálló történetéről. Elég, ha a cserépsípokról

eszünkbe jut Jos if Her tea zeneszerző és Király Péter zenetörténész, a köröndi gyermekhangszerekről István Lajos önkéntes néprajzi gyűjtő, a Vájná Géza által alapított Bergengócia műhely játékairól (1925-1933) és az egykori Gumiipari Vállalat termékeiről Kelle Antal és Majercsik Krisztina játéktervező házaspár, a mexikói gyűjteményről a távoli országban élő honfitársunk, Rocháné Bűdy Annamária. Kisebb, ám nagyon érdekes gyűjtemények is helyet kaptak a Játékmúzeumban, mint Péterné Fehér Mária főlevéltáros és egy neve elhallgatását kérő rendkívüli tudós, aki utazásai során különleges ízléssel és szakértéssel összegyűjtött népviseletes babagyűjteményét adományozta a múzeumnak.

Az évek során gyarapodó gazdag tematikus gyűjtemények is meghatározóak, mint - az előzőekben már megemlített tárgycsoportok mellett - a táblás társasjátékok, az építőjátékok és a vasútmodellek kivételesen gazdag együttesei. Nehéz feladat eldönteni, hogy milyen esetekben maradjon együtt egy-egy család akár több generációt is átfogó gyermekjátékai, vagy kerüljenek kiemelésre a különleges darabok. Mindkettő mellett komoly érvek szólnak, de korok különböző muzeoló- giai szemlélete és az uralkodó divatirányzatok is folytonosan alakítják a műtárgyakkal való bánásmódot. Nem kis nehézséget jelent mindez a műtárgyakkal felelősségteljesen dolgozó szakemberek számára.

2. kép. Grabowieczky Leon: Szent Miklós játékfigura Kecskemét, Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely, fa, olajfesték, 1925. Kiss Béla felvétele.

36