Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)
Kalmár Ágnes: 30 éves a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely
Csoóri Sándor az 1970-es években. Rajtuk keresztül, valamint az ország különböző területéről meghívott mesterek és mesemondók által olyan erő sűrűsödött itt, ami az ember legjobb szándékait ötvözte. Bátran állítható, hogy szinte minden nap ünnepként telt el, itt tartózkodni kivételes állapotot jelentett. Mindeközben a nagyszámban ideérkező gyermekek megismerkedhettek kultúránkkal, szokásainkkal, megérezhették az ízét, milyen is az, ha ki-ki tehetsége szerint formálhatja- alakíthatja saját környezetét. A Szórakaténuszban országos és nemzetközi rendezvények, kiállítások és konferenciák, az oktatás addig ismeretlen foglalkozási formái, katalógusok, könyvek és módszertani kiadványok születtek az elmúlt évtizedek alatt. Napjainkra már elterjedt az országban, ami 1981-ben újdonságként jelentkezett; a játékkészítés és játszás különböző formái a hazai hagyományok színes tükrében. Nem utolsó sorban azonban a három évtized alatt létrejött egy szakmúzeum, melynek elsődleges feladatává vált a magyar nyelvterület játékkultúrájának gyűjtése. A fokozatosan formálódó gyűjtemény évről-évre egyre nagyobb szerepet játszott a hazai tudományos életben és a közművelődésben. Közel harmincezer tárgy, mellettük sokféle archívum található itt a jelen- s az utókor számára, tükröződik bennük életünk minden részlete, vágyaink, eszményeink, művészetünk éppen úgy, mint a tudomány új találmányai. Mindezen értékek már sokféle szakmai kötelezettséget jelentenek, ezért a hosszú évtizedek alatt kétszer változott az intézmény elnevezése, míg a napjainkban használatos bizonyult igazán helytállónak.3 Nem könnyű feladat az alapítókat, az építészt és építtetőket, a három évtized munkatársait és a sok segítő szándékot a teljesség igényével és értékei szerint lejegyezni. Köszönetképpen most legyen elegendő a világhírű építész, Makovecz Imre 2011. szeptember 7-én számunkra fogalmazott rövid köszöntőjének utolsó gondolata: „...A Szórakaténusz Játékmúzeum megőrizte, létrehozta azokat az értékeket, melyek nélkül már nem lennénk. ” A gyermekeket és a gyermekkort különösen tisztelő művész ezer szállal kötődött az intézményt teremtő nemzedékhez, a közösségépítő elképzelésekhez. Szavainak szimbolikus jelentését tudva kell elidőznünk az évforduló alkalmából, és ennek értelmében folytatni a következő évtizedeket. 3 Működési engedélyek az országos szakmúzeum számára: Szórakaténusz Játékműhely és Múzeum (1981, hivatalosan 1982), Szórakaténusz Játékmúzeum (1988), Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely (1997). A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely 2012-től tematikus múzeum. 1981 és 2012 között a Bács-Kiskun Megyei, majd 2013-tól a Kecskeméti Katona József Múzeum tagintézményeként működő intézmény. 32