Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)
Szécsényi Orsolya: „Egerbe vöt egy kis bőt” - avagy a játék továbbélése a múzeumpedagógiában
évvel ezelőtt játszott fogócskákat, ügyességi játékokat - lehet, hogy egy kicsit másképp, új szabályokkal - de ugyanúgy játsszák ma is. A foglalkozás típusa műhelyfoglalkozás, műhelymunka lett: tapasztalati úton új ismereteket rögzítő, kreativitást fejlesztő, tárgykészítő foglalkozás. A foglalkozás az alábbi tematika szerint épült/épül fel:- Bevezetés: beszélgetés a játékokról (ki mivel játszik jelenleg), a játék szó jelentése a gyerekek és a szakirodalom szerint.- Játéktörténet elmélet az őskortól napjainkig. Az ókorban kiemeljük a római diótorony játékot és beszélgetünk a labirintushoz köthető görög mondáról. Ehhez kapcsolódóan megoldunk egy bonyolult labirintust. A honfoglalás kori játékok közül kiemelünk egy tyukodi gyermekjátékot s beszélünk a fiúk lovasításáról. A középkorra rátérve felelevenítjük azokat a játékokat, amelyek akkor teijedtek el igazán: malom, sakk, golyó, kocka, labdajátékok, kártya. Részletesen beszélünk id Pieter Breughel Gyermekjátékok című képéről. Együtt fedezzük fel a képen található játékokat. Fontos, hogy felismerjék a gyerekek: sokat ezek közül ma is játszunk! Az elméleti rész végén beszélünk még a népi játékokról, csoportosítjuk őket típusrend szerint. A játékfoglalkozás indulásánál több gyűjteményi darabot bemutattunk a diákoknak: a markazi csontszöcskét, a fedémesi „ nyoszolyát ” és lakodalmas babát.- Benti játék: a foglalkozás elindításakor az osztály egyik fele fuzfasípot készített a másik fele pedig fatáblán, sárga- és zöldborsóval malmozott, kockapókerezett. Mivel a fűzfa nem volt mindig biztosítható, ezért egy idő után elhagytuk és a gyerekek nagy örömére zú- gattyút készítettünk gombból és fonalból. A többi játék természetesen megmaradt, majd az idők folyamán bővült.- A foglalkozás utolsó harmadában következett a várva várt szabadtéri játék, amely során kipróbáltuk a gólyalábat, a karikafuttatást, az egyensúlyjátékot, koszorút dobáltunk szablyára (meghatározott szabály szerint) és tekéztünk. A műhelyfoglalkozás során természetesen minden „kipróbált” játék szabályait részletesen megbeszéljük, használatukról, eredetükről együtt a gyerekekkel tanácskozunk. Érdekes, hogy a gólyalábat sokan a cirkuszhoz, szórakoztatáshoz kötik, nem pedig a munkához, a praktikumhoz. Több helyen (pl. karikázás, népi játékok) hozunk Heves megyei példákat. 287
