Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)

Sándor Ildikó: Élhető hagyomány játékkal. - Népi játék a Hagyományok Háza felnőttképzésein és gyerekfoglalkozásain

A parasztgyerek naponként több órát töltött csoportos játékkal, ami társas viszonyainak (mai pedagógiai kifejezéssel: szociális kompetenciáinak) alakításában is kiemelt szerepet játszott: „a játék elsősorban csoporttevékenység (ami nem zárja ki az egyedül játszható játékok meglétét). Ez azért fontos, mert a csoportos játék nemcsak a kultúra megismeréséhez és elsajátításához járul hozzá, hanem rögzíti a csoport más tagjaival való érintkezés eszközeit, módjait és szabályait is. ”J- komplex, összművészeti, tagolatlan (szinkretikus). A katicaröptető, a Tüzet viszek..., a Lánc, lánc... és társaik a zene, a költészet és az esztétikus mozgás megnyilvánulásai. A játszó gyermek egyszerre találkozik az irodalommal (a játékdal szövegén keresztül), a zeneiséggel (a mondóka ritmusa, az énekelt darabok dallama), a táncos mozgásokkal a szökellés, kifordulás, dobbantás révén, az esztétikus formákkal a játékok térformája vagy a játékeszközök készítése, használata közben. Mindezek mellett a népi játékok a művészi kifejezésmód egyszerű, elemi formáiból építkeznek, így minden gyermek által elsajátíthatóak.

A népi játékokon keresztül a gyermekek fontos készségek, képességek és tudás birtokába kerülnek. Érdemes tehát kihasználnunk a népi játékokban rejlő pedagógiai lehetőségeket.

Népi játék a Hagyományok Háza gyerekprogramjain3 4

A Hagyományok Háza programjai közé tartozik az Aprók tánca - heti rendszerességgel zajló élő zenés foglalkozás 3-7 évesek számára. Az érzelmi ráhangolódás, a kapcsolatteremtés és a táncelőkészítés5 szolgálatába állítjuk az énekestáncos játékokat, az ölbeli játékot és a mondókát, kiszámolót.

A Találkozás a néphagyománnyal elnevezésű programunkon, melyre egy- egy alkalommal közel száz iskolás látogat el, a színpadi műsor alakításába a közönség aktívan bekapcsolódhat ügyességi játékok résztvevőjeként. A program második, tevékenykedtető, csoportbontásban, forgószínpad szerűen lebonyolított része több elemből áll. A kézműves foglalkozás keretében rongy-, csuhé-, csutkababa és nemezlabda készül. A hangszerbemutató és táncház elmaradhatatlan része egy-egy énekes-mozgásos játék is. A saját kézzel készített játékeszköz még sokáig emlékezteti gazdáját arra a rendezvényre, ahol ez a tárgy készült. A

3 http://mek.niif.hu/02100/02152/html/06/l 02.html

4 http://www.hagyomanyokhaza.hu/nmm/gyermekprogramok/

5 A népi játékok táncelőkészítő szerepét Czinóber Klára és Wirkemé Vasvári Éva könyve gyakorlat-orientáltan, gazdag példatárral mutatja be. (CZINÓBER Klára - WIRKERNÉ VASVÁRI Éva 2008.)

253