Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)
Sándor Ildikó: Élhető hagyomány játékkal. - Népi játék a Hagyományok Háza felnőttképzésein és gyerekfoglalkozásain
Sándor Ildikó ÉLHETŐ HAGYOMÁNY JÁTÉKKAL - NÉPI JÁTÉK A HAGYOMÁNYOK HÁZA FELNŐTTKÉPZÉSEIN ÉS GYEREKEOGLALKOZÁSAIN A Hagyományok Háza legfőbb küldetése, hogy átélhető hagyományként közvetítse a paraszti kultúra értékeit a mai ember számára. Gyermekeknek szánt foglalkozásainkon a népi játék tölti be a legfontosabb szerepet a megélhető hagyomány átadásában. A játék személyiségformáló erejét Trencsényi László szavai nyomatékosít- ják: "A legbiztonságosabb közvetítő eszköz a játék... A gyerekjáték a világegész újrateremtése fantáziában, ügyességben, mozgásban, kézműves alkotásban, dalban, dialógusban. Ebben a játékörömben, az élmények eredeti felhalmozásában aztán megterem majd az érett, intellektuális, akár történetileg is hiteles hajdanvolt világ/ok tapasztalatainak hiteles értelmezése is. Az alábbiakban azt mutatom be, hogy gyerekfoglalkozásainkon, felnőttképzéseinken és a hozzájuk szorosan kapcsolódó módszertani műhelymunkában és kiadványok megjelentetésében hogyan jelennek meg, milyen szerepet töltenek be a népi játékok. A népi játék fogalmán2 részben a játéktárgyak és játékeszközök készítését értjük, amelynek során természetes anyagokból kézműves darabokat/tárgyakat állítunk elő, de ide tartozik a játéktevékenység folyamata is, amikor a gyermek énekes, mozgásos, eszközös, ügyességi játékokban vesz részt. A népi játékok néhány jellegzetes vonása eltér a mai közösségi gyermekjátékoktól, s éppen ez a különbség hordoz kivételes nevelési és ismeretközlési lehetőségeket. Vegyük sorra e tulajdonságok közül a legfontosabbakat, amelyekre tudatosan, szándékosan építünk munkánk során! 1 TRENCSÉNYI László 2010. 27. 2 Lásd népi játékok Lázár Katalin által javasolt típusrendje, LÁZÁR Katalin 2003. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2013. 251
