Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)
H. Szilasi Ágota: „Mese-mese, mesd el...” Lesznai Anna képmeséi a hatvani Hatvány Lajos Múzeumban
ban ábrázolja. A mese kiküszöböli a forma és tartalom küzdelmét, vágyat teljesít - boldog műfaj...,M A mágikus erővel bíró ősazonosság megélését, „az énség korlátain kívüli létezést” Lesznai a gyerekeknél és az egyszerű embereknél találta meg.46 47 Ezért érdekelte oly annyira a népművészet tárgyi-ábrázoló és verbális-elbeszélő kultúrája, az abban felfedezett elvont és valódi világ egymásba átváltásának eredendő, természetes intermedialitásának megléte. Az akkoriban már zajló szisztematikus kutatások, és gyűjtések,48 s egyes elemek grand art-ba emelésének ismeretében (például Kodály és Bartók zenéjében)49 személyes élményként is megtapasztalta ezt a tudást a zempléni birtokukon summásként dolgozó mezőkövesdi hímzőasszonyok körében.50 Hamarosan megértette és átérezte a népművészet mélyen a múlta nyúló önálló nyelvezetének még megmaradt üzenetét, felismerte e hatalmas szellemi rendszer lassan feledésbe vesző darabkáinak örök érvényű törvényeit, melyek a természet és Isten szimbólumokban kifejezett misztikus erejét hordozzák magukban formában, ritmusban, arányérzékben, színben, kompozícióban s elvonatkoztató képességben, önmérsékletben, harmóniakészségben. Ám Lesznai hímzéseinek, mondhatni „úri-hímzéseinek” kecses kifinomultsága, racionális szerkezete, mégis csak eltávolodni igyekszik a paraszti kézimunkák szerkesztéselvétől, motívumkincsétől. A döntő eltérés az ő hímzéseinek és hímzésterveinek intellektuális szuverenitásában, képi mivoltában, jelképi- szimbolikus üzenettartalmának autonómiájában, kifinomult színbéli, kompozíci46 Nyugat 1918. 13. 55-68. 47 SIMONOVICS Ildikó 1997. 145. 48 A népművészeti kutatások sokszor nem nélkülözték a nemzeti jelleg politikai törekvéseit, de a szerkezetének tisztán esztétikai vonatkozásait kutatók, vagy éppen a funkcionalitását méltató közelítések sem mondtak el mindent ennek az ősi tudásbázisnak a fontosságáról. Lesznai kortársa volt a kor jeles kutatója, Huszka József, aki a magyar omamens ismerője, alapos feldolgozója volt. Megjelent művei: Magyar ornamentika. Budapest 1898; Honfoglaló őseink ornamentikája. Budapest, 1910; A magyar ornamentika hun eredete. Budapest 1912. Sajnos eddig nem találtam rá adatot, hogy e munkákat Lesznai ismerte volna, s ha igen, milyen véleményt formált róluk. 49 , r r Kodály Zoltán és Bartók Béla - akiket Lesznai személyesen ismert - a népzenében: 1906 decemberében jelent meg Magyar népdalok. Énekhangra zongora kísérettel. Bartók Béla (1-10. sz.), Kodály Zoltán (11-20. sz.). A kiadvány második megjelenésekor (1938, Rózsavölgyi) nyílott alkalom a korábban felismert tévedés korrigálására, miszerint a népi éneklésmód jellegzetes ékítményeinek korábbi elhagyását visszapótolták. Valószínűleg Bartók írta az utóiratot, mely szerint: „ ...rájöttünk, hogy az ornamentika a nép dalolásának szerves tartozéka, s csakúgy nem hagyható el, mint akár Couperin müveiből... Most e füzetben is pótoltuk. ” http://www.mr3- bartok.hu/component/option,com_alphacontent/section,5/cat, 18/task,view/id, 1186/Itemid,52/ (Utolsó letöltés: 2013. május 12.) A Gödöllői művésztelep alkotói: Körösfoi-Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Undi Mariska, Med- gyaszay István vagy Mihály Rezső a vizuális tárgykultúra, Koós Károly az építészet terén..., Malonyai Dezső gyűjtőútjai... - hogy csak a legismertebbeket említsem. 50 Bővebben TÖRÖK Petra 2001. 19-21. 207
