Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)
H. Szilasi Ágota: „Mese-mese, mesd el...” Lesznai Anna képmeséi a hatvani Hatvány Lajos Múzeumban
A dolgokat az örökléttel kívánta megajándékozni, hogy ne porladjanak széjjel, hogy ne tűnjenek tova a semmibe3 - teljes önmagát adva költői vízióival analóg világot formálva belőlük. Müveinek inspirációját, mintáit széles körből gyűjtötte össze. Mint ahogy a fa gyökere is a mélyből szívja fel a táplálékot, majd koronáját a nap melegében és az eső éltető oldásában megfürösztve édes küszködések közepette minden kikeletkor megszüli leveleit, virágait és gyümölcseit, úgy Lesznai Anna művészete is - mint kora szecessziós stílusban alkotó kollégái - elsősorban a természet közelségében élő, a természetből kinövő keleti kultúrából (lásd: japanizmus) és a legősibb forrásból, a népművészetből táplálkozott. Úgy a népi tárgykultúra forma- és jelkészletéből, mint a népdalok, balladák és a népmesék (kodályi, bartóki) tiszta forrásából. Az ismert művei nagy részét - egy-két, ám jelentős darabot kivéve, melyek magántulajdonban4 vannak, illetőleg a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai osztályára5 6 vagy a pécsi Janus Pannonius Múzeum Modem Magyar Képtárának gyűjteményébe*’ kerültek7 - a hatvani Hatvány Lajos Múzeum őrzi: közel 2400 rajzot (rajzocskát), akvarellt, gouache- és temperaképet. E nagyon vegyes összetételű képzőművészeti hagyaték Gergely Tibor, Lesznai Anna harmadik férje ajándéka. S, hogy ezzel, az életmű egészét átfogó kollekcióval miért éppen egy kisváros múzeuma büszkélkedhet? Különleges történet. Gergely Tibor a következőképpen emlékszik vissza: „Mielőtt 1939-ben Amerikába utaztunk, bútoraink és holmink egy részét Lesznai Anna unokatestvéreinél, Hatvanyéknál [Hatvány Irénnél Hatvanban] helyeztük el. Az itt hagyott grafikák épen maradtak, de a háborús viszontagságok után újabb próbákat kellett kiál/ni3 Idézi egy 1958-as önéletrajzából Szabadi Judit In: Lesznai-Képeskönyv 1978. 89. 4 Magántulajdon: Ady-párna, 1918 körül (hímzés 650x600 mm); Mese a bútorokról és a kisfiúról szóló meséhez készült akvarell sorozatból a Péterkét közrefogja az erdő, 1918 (papír, akvarell 376x262 mm); Tánc, 1925 (papír, gouache 650x800 mm); Faluvégén, 1930-as évek (papír, akvarell 340x400 mm); Állatfantázia, 1920-as évek papír, gouache 480x315 mm) stb. 5 A budapesti Magyar Nemzeti Galériába az 1919-es direktóriumi vásárlások és Lesznai végakaratának köszönhetően a következő müvek kerültek: A Kis pillangó utazásai Lesznán és a szomszédos tündérországban című mesekönyv 1913-ban papírra tussal, anilinnal, temperával készített képei közül több: 1: Egy virágvázában rokonokra talál a kis kék pillangó (370x255 mm), 2: Kirepül a kis pillangó a szabadba (373x255 mm) 3: Csudafa (415x300 mm), 4: A kis kék pillangó hazatér (220x315 mm), valamint a Mese az eperszemnyi szívről című meséhez készült illusztráció: A királylány elindul, 1919 (papír, anilin, tus 272x378 mm); és autonóm festményeiből a Vasárnap, 1930 (papír, akvarell 445x305 mm), Nagymihályi hetivásár, 1930-as évek (papír, gouache 500x620 mm). 6 Pécs, Janus Pannonius Múzeum: Andrássy nagy hímzésterv, 1910-es évek (papír, tus, akvarell 600x470 mm); Körtvélyesi kastély, 1920-as évek (papír, akvarell). A hatvani múzeum Kondor Béla grafikáira elcserélt több müvet, melyek a pécsi múzeum gyűjteményébe kerültek. 7 Ezenkívül néhány: Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma; Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár; salgótarjáni Domyai Béla Múzeum Mihályfí Gyűjteménye; székesfehérvári Városi Képtár Deák Gyűjteménye; tamási Városi Könyvtár Könnyű László hagyaték... 197
