Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)
H. Szilasi Ágota: „Mese-mese, mesd el...” Lesznai Anna képmeséi a hatvani Hatvány Lajos Múzeumban
H. Szilasi Ágota „MESE-MESE, MESD EL...” LESZNAI ANNA KÉPMESÉI A HATVANI HATVÁNY LAJOS MÚZEUMBAN „ Volt egyszer egy óriási pompázó fa. Törzse ágaskodva átlövellt a végtelenen, ágai nyújtózkodván alkották a világot. Lombja érten lehullván táplálta szent alommal örök gyökerét. A fa levelei nagy szelet leheltek, mely himbálva terült el körülöttük, a fa lehelte a teret, és idő nem volt más, mint a fa törzsének végtelen iramodása. Hanem akkor ágai leggyengédebb végein egyszerre kiütközött küszködése. A fa vére színes izzó cseppekben ült ki a gallyai csúcsán, remény váltotta fel a kétségbeesést, hallatlan remény, szépség borított el mindent: a fa virágzott (paradicsom azonosság). ” Lesznai Anna: Famese Lesznai Anna1 költői, írói publikált és publikálatlan2 szellemi öröksége mellett hatalmas képző- és iparművészeti életművet hagyott hátra, melynek kiemelkedő 1 Budapest - Alsókörtvélyes, 1885-1966, New York. Költő, író, ipar- és festőművész. Édesapja Moscovitz Geyza földbirtokos, édesanyja Hatvany-Deutsch Hermina. Falusi környezetben, Körtvélyesen töltött gyermek- és ifjúkorának élményvilága egész életét végigkísérte. 1904-től a Mintarajziskolában és Bihari Sándor (1856-1906) magániskolájában tanult. 1907-ben Párizsban Lucien Simon (Párizs, 1861-1945) magániskolájába járt. A világváros nem volt rá olyan elementáris „világnézet-felforgató” hatással, mint a többi Párizs-járó magyar festőművészre. Hatással volt rá azonban a szülei birtokát többször meglátogató Rippl-Rónai József (1861-1927) posztimpresszionista-szecessziós művészete és a magyar - kezdetben elsősorban a mezőkövesdi - folklórkincs. 1911-ben a Nyolcak legendás kiállításának meghívott résztvevője volt, ahol a magyar népies szecesszió stílusában készített hímzéseket, díszpámákat és hímzésterveket állított ki. Iparművészeti képzésben 1912-től vett részt Berlinben. 1920-tól a legújabb törekvéseket felvállaló bécsi Hagenbund tagjaként formálódott későszecessziós stílusa. Szépíróként 1908-tól publikált. Versei mellett, melyeket unokatestvére, Hatvány Lajos (1880- 1961) vitt be először a Nyugat folyóirat szerkesztőségébe, felnőtteknek és gyermekeknek szóló, maga illusztrálta mesekönyvei jelentek meg. Valamennyit a „körtvélyesi tündérvilág” emlékképe népesít be. Megismerkedett az avantgárd művészetet támogató irodalmi körökkel, írókkal- költőkkel, így Ady Endrével is. A magunk szerelme (1913) és a Ki látott engem (1914) című Ady kötetekhez gazdag invenciójú virágornamentikával díszített borítót tervezett. Ezek a szecessziós könyvművészet remek darabjai. Az 1910-es évek második felében kapcsolatba került 195
