Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)
Tészabó Júlia: Játékok a gyermekek tárgyi kultúrájának kontextusában - A gyermekmüvészeti kiállításoktól a gyermekkor-múzeumokig
játékot középpontba állító komplex gyermekkortörténeti koncepcióját valósította meg. Az anyag gyarapítása ettől kezdve már e koncepció jegyében folytatódott.10 A mai múzeum gyűjteményei néhány nagy tematikus csoport köré rendeződnek: babák és játékok (hagyományos, oktató, építő, mozgó, bábok és bábszínházak, karakter játékok, Miki egér stb.), babaházak (ebből a világon talán a legnagyobb gyűjteménye van, melyet állandóan újakkal egészítenek ki, gyakran a múzeum megrendelésére, hogy modem épületek is láthatóak legyenek), külön szekció a játékmackók és puha játékok köre, a táblás társasjátékok (Games), a gyermekgondozás tárgykultúrája a születéstől (keresztelőre vagy születéskor adott ajándékok, csörgők, ruhák, bölcsők, táplálás, higiénia, bútor, gyerekkocsik stb.), a gyermekruhák, és mindenféle gyermekábrázolások, fotók is. A múzeum célja nemcsak ennek a tárgycsoportnak az utókor számára való megőrzése és bemutatása, hanem azoknak az összefüggéseknek a feltárása is, amelyek az anyagi kultúra e szegmensének területeit összekapcsolják, megalkotva a gyermeki világ adott időszakokban felvázolható tárgyi kereteit. A tárgyakat állandó és időszaki kiállításokon mutatják be. Mindezt a gyermek-múzeumok interaktív jellegének felhasználásával valósítva meg, bár e múzeumok célközönségét nyilván nem csak a gyerekek alkotják. Évente Dream toys néven megszavazzák a 12 legjobb játékot a játékkereskedők szövetségének javaslata alapján. Díjazzák Anglia, Európa, az USA játékgyártóit. Emellett rendszeresen időszaki kiállításoknak is helyt ad a múzeum. A Bethnal Green Museum of Childhood példája nyomán Angliában több hasonló tematikájú múzeum alakult, az Egyesült Államokban közel százra utal a szakirodalom, s közelünkben, Ausztriában is van rá példa. A gyermekkor-múzeumok anyagai egyedülálló és fontos forrást jelentenek a gyermek és gyermekkor archeológiájának kutatásában, és ugyanakkor a nagyközönséggel is megosztják a régi gyermekkorokról szerzett tudást, hozzájárulva a kollektív emlékezethez. Mivel ezek a múzeumok magukba foglalják a játékgyűjteményeket, új megközelítésben láthatjuk a játékszereket, a gyermekkor szélesebb kontextusába helyezve, rávilágítva ezzel változásaikra, gazdasági, társadalmi szerepükre a különböző társadalmi helyzetű gyermekek életében. A múlt századelő nagy gyermekkiállításai már megtették ezt nálunk is, talán érdemes legalább egy kiállítás erejéig megpróbálkozni újra vele. 10 BURTON, Anthony 1997. 191
