Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)

Császi Irén: Múzeum és játékhagyomány - Továbbélő játékkultúra

Attila, Somfai Tibomé, Kriston Vízi József, Fajcsák Attila, Cs. Schwalm Edit, Császi Irén és az önkéntes gyűjtők nevét, valamint a Honismereti szakköröket.

További nagyobb gyarapodása a játékgyüjteménynek 1998-ban volt, a Nemzeti Kulturális Alap Múzeumi Kollégiumának támogatásával, napjainkban is alkotó játékkészítők munkáiból. Sándor Ignácné és Nagy Istvánná hasznosi búcsús játékait, Czipó Tamás, Andomaktályán élő játékkészítő fajátékait és Fehér János egri fazekas csicsergőit és körtemuzsikáit vásároltuk meg. 1999-ben a Nógrád megyei Szuhán élő Virágh Margit polgári játékokból álló, 84 tételt tartalmazó játékkollekcióját sikerült megvásárolni a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. Játékgyűjteménye ükanyja, Hölbling Sylvia, nagyszülei, a Lechner és Zsabokorszky családok, szülei, Lehel Auguszta, Virágh István, és saját testvére, Virágh László és gyermeke játékaiból áll, melyek között társasjátékok, baba konyha- és szobabútorok, háztartási eszközök, edénygarnitúrák, babák és babakellékek, fajátékok, vár, vasút, fémjátékok, mackók és gyermekújságok vannak. Ez a kapcsolat napjainkban is tart, s Virágh Margit tiszteletreméltó felajánlásával évente gyarapodik játékgyüjteményünk.

A Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiumának pályázatával 2012-ben a játékgyűjtemény népi és polgári egységét gyarapítottuk. A gyűjteménygyarapításra felajánlott Schreiber miniatűr papírszínházat több generáción át egy egri család őrizte, Tarczal Mária hagyatékaként. Másik jelentős gyarapodás Keszthelyi Jánosné markazi szövő, népi gyermekjáték-készítő hagyatéka, mely nagyrészt az általa csuhából készített falusi életképekből és gyermekkorának játékrekonstrukcióiból áll.

2003 és 2005 között a Heves megye népművészete kutatási program kapcsán lehetőségünk volt felmérni a megyénkben készített és használt eszközös játékokat Heves megye, a környező megyék és az országos múzeumok gyűjteményeiben. A kutatás eredményeként megjelenő kötetben pedig rövid összegzést adni a különböző anyagokból készített játékszerek hevesi változatairól.5'

A gyűjteménygyarapodás, kutatás, publikálás mögött sokszor néprajzi terepmunka is áll. A Heves megyei tárgykészítő játékok rekonstrukcióit film- és fotódokumentáció rögzíti (forgóhinta, bakszekér, cséklye készítéstechnikái). Az elkészült játék, a bakszekér vagy a gólyaláb, azaz cséklye a gyűjteményt, a róluk szóló publikáció a játéktörténeti kutatásokat gazdagítja.8 9 Napjainkra 3022 tételre gyarapodott a játékgyűjtemény.

8 CSÁSZI Irén 2005. 475M79.

9 CSÁSZI Irén 2011. 327-355. A Múzeum és játékhagyomány — Továbbélő játékkultúra c. konferencián elhangzott, Kísérlet egy játék életben tartására - Forgóhinta-változatok Heves megyében c. előadás az AGRIA fenti számában jelent meg, Népi játék mint kulturális hagyomány „Kutyasutu, ördögszekér, sürgőkalla, perenge” A forgóhinta hagyományos változatai címmel.

13