Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)
Bodnár Zsuzsanna: A Sóstói Múzeumfalu népi gyermekjáték gyűjteménye, időszaki kiállításai
A játékról A játék az emberi lét, az élet egyik legősibb és legegyetemesebb sajátossága. Aligha képzelhető el olyan emberi közösség, társadalom - paraszti társadalom -, melynek mindennapi életében ne töltött volna be fontos szerepet. A tradicionális paraszti közösségbe születő gyermek a játék segítségével illeszkedett be az őt körülvevő társadalomba. A családi, falusi munka- és szórakozási alkalmak során észrevétlenül sajátította el a társas érintkezés szabályait, a viselkedési normákat, lassan belenevelődött a felnőttek világába, megtalálta a maga helyét a falu társadalmában.1 A játék életszükséglet, szórakozás, a nevelés és nevelődés, a családi és társadalmi beilleszkedés fontos eszköze, a gyermek útja a világ megismeréséhez. Nem csak gyönyörűség a számára, hanem összes emberi tulajdonságait, erőit és képességeit fejlesztő foglalatosság.1 2 A gyermekekkel foglalkozó szakemberek a játékot minden korban megkísérelték értelmezni. A Magyar Értelmező Kéziszótár meghatározása szerint a játék a gyermekek „időtöltésül, szórakozásképpen végzett szabad tevékenysége”, de beletartozik többfajta szórakozás, vetélkedő is.3 Ettől lényegesen eltérő Kriston Vízi József definíciója, amely szerint „a játék olyan, az emberiség társadalmi-történelmi fejlődése során létrejött sajátos tevékenység, amely szimbolikus formában megőrzi a korábbi kultúrfokok jelentős tárgyi és szellemi javait, egyúttal tükrözi az adott kor társadalmi, gazdasági és műveltségbeli értékrendjét, valamint megelőlegezi annak továbbfejlődési irányait ”.4 Gyűjteménytörténet, gyűjtési módok A népi gyermekjátékok gyűjtésének és felhasználásának nagy hagyománya van megyénkben; itt kell megemlítenünk Bakoss Lajos, Kiss Áron és Vikár Sándor nevét. A játékkutatásban is először a szövegek felé fordult az érdeklődés, és sokáig meg is maradt ez a szövegközpontúság. A korai kutatások a játékot elsősorban az „alászállt műveltségi javak” tárházának tekintették, az archaikus, „ősi” elemeket keresték, és sokszor meg is találták bennük.5 A gyűjtéseket és 1 RATKÓ Lujza 1995. 493. 2 NAGY Mari - VIDÁK István 1998.5. 3 MÉK 1975. 617. 4 KRISTON VÍZI József 2009. 54. 5 SZŰCS Alexandra 2000. 362. 134
