Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)
Szojka Emese: Babák és játékok - a tárgyhalmozás esete
megmutatkozó részletei alig-alig kerültek felszínre16. Esettanulmányunkban a lakásgyűjtemény apropóján a városi kispolgár két generációjának háborút és társadalmi rendszerváltozást túlélt sajátos világa/mikrokömyezete plasztikusan rajzolódik ki. Az összkép, amely közelebb visz a gyűjtemény és tárgyi környezetének megértéséhez a család történetét bemutató pályaívből, életmód- és mentalitásbeli utalásokból valamint az anyagi kultúrát jellemző részleteiből tevődik össze. A vidékről felkerülő első generációs kispolgár, akit bár munkája és munkahelye a kávéház, a „hamisítatlan városi (nagyvárosi) egyszersmind polgári intézmény”17 bár a fővároshoz kötötte, családi életéhez helyszínt mégsem ott, hanem jellemző módon a vidékies hangulatú városkörnyéken keresett. Itt, a kertvárosi házban lelte meg azt a biztonságot és nyugalmat amely családközpontú világának a legjobban megfelelt a nyüzsgő fővárossal szemben18. Élete vége felé a munkától visszavonuló, modem városi foglalkozását tanyai gazdálkodásra, a „birtokra” fölcserélő apa alakjában a polgárnak induló, ám annak természetes közegében gyökeret verni nem akaró/tudó kisegzisztencia korabeli karaktere ölt testet19. Mind lakóhelye megválasztásában, mind életútjának kiteljesítését szolgáló döntésében vidéki származása, és az abból táplálkozó életérzés munkálkodott. Társadalmi értelemben vett felfelé törekvésében nem igazán a polgári ideák vezérelték. Követendő mintaként a felette/előtte elhelyezkedő társadalmi réteg, az úri középosztály példája állt: ragaszkodás a történelmi nemesi eszményképhez, amelynek horizontján legfőbb elérendő célként a vidéki birtok képe lebegett20. „Ő abban a rendszerben élt, amikor Magyarországon grófok, bárók, hercegek voltak. Neki ezek voltak az eszményképe. Elvégezte a munkáját precízen, mindig elegánsan, még mikor dolgozott is, vasaltan meg nyakkendő, szóval rettentő elegáns volt, és mikor kijött a munkahelyéről, nem lehetett megkülönböztetni, hogy most a gróf úr jött ki az étteremből vagy a konyhafőnök”. Lánya a tanyai „birtokon” komoly segítséget jelentett a mezőgazdasági munkában, különösen a háborús években, amikor nem lehetett férfi munkaerőt kapni. A nehéz idők alatt végzett fizikai munka, mint megbecsült tevékenység kapott értékrendjükben helyet. A kétkezi munka iránti pozitív attidüd a leány későbbi munkavállalásában sokat segített. A tanyasi környezetben a szórakozás, 16 Bár Erdei Ferenc a maga alkotta történeti társadalmi rangsorban elhelyezett „nemzeti” kispolgárságra vonatkozó leírása nagyon életszerű, találó, habitust is lefestő. ERDEI Ferenc 1980. 52-53. 17 GYÁNI Gábor 1998. 85. 18 v.ö. GYÁNI Gábor 1998. 194. 19 v.ö. ERDEI i.m. 322. 20 LOSONCZI Ágnes 1977. 78-132. 108
