Bujdosné Pap Györgyi - Császi Irén (szerk.): Agria 48. (Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2013)
Szojka Emese: Babák és játékok - a tárgyhalmozás esete
örökítő fényképek is: a doberdói fennsík paticsfalú lövészárka, a tiszti szakácsok csoportképe, a hadiesemények állásátjelző térkép; mind a magántörténelem és a világhistória egymással összefonódó fontos dokumentumai. A háborús katonaévekről egy napló is született, amelyben a szerző részletekbe menően jegyezte le a vele történt napi eseményeket. Közöttük a családi legendává vált epizódot IV. Károlyról, aki a doberdói fennsíkon felépített katonai tábort meglátogatva evett a leleményes cukrász-szakács főztjéből, aki a tábori viszonyokat jelezve, szőlőlevélen tálalta fel az étket a királyi fenségnek. Az apa ebből az életre szóló élményből táplálkozóan őrizte a Habsburg-ház iránti tiszteletét. Megvette például az Erzsébet királyné halálának évfordulójára kiadott emlékkönyvet8 9, amelyet nagy becsben tartott értékként őriztek. Felesége gyönyörű hosszú haját ugyanúgy koszorúba fonva viselte, mint a királyné. Az apától származó első családi dokumentumok nemcsak megőrződtek, de leánya számára követendő mintaként szolgáltak később. Az albumok és a képes naplók vezetése ma sem zárult le. A legutóbbi képes album éppen a somogybabodi babakiállításnak állít emléket. Egy másik fotóalbum is a babagyűjteményről szól. Album őrzi még a tihanyi babamúzeumban tett látogatás képeit, csakúgy, mint a külföldi utazások emlékeit, és az ott vásárolt képeslapokat. A jelentősebb utakról Irénke részletes útinaplót vezetett. A személyes életút írásbeli dokumentálása szorosan összefonódik a könyvek gyűjtésével és a családban tapasztalható olvasás tiszteletével is. A családi könyvtár megalapítása szintén az apához köthető. Hatására olvasott sokat felesége. Létrehozta a maga női könyvtárát, melyből a gyakran emlegetett {Hedwig) Courths-Mahler-füzetek tűnnek ki. A házaspár a lánynak már egész kiskorától kezdődően vásárolt könyveket azzal az apai útmutatással, hogy „olvass mert a könyv a tudás kapuja és azt a kaput mentői többször kinyitod, annál több élményben lesz részed”. Irénke megőrizte fiatal korának lányregényeit, közöttük a népszerű Cilike-könyveket Tutsek Annától. Életre szóló olvasmány élménye a Mérges puszta9 című regény volt, a városi ember vidéki élet iránti romantikus vágyódásának története. A regénybeli hősnő által megformált karakter érzései párhuzamba állíthatók a saját emlékezetében megőrzött Kecskemét környéki Matkópusztán eltöltött fiatalkori évek legszebb emlékeivel: „mert a Viki is a Mérgespusztából olyan nagyon birtokra vágyott, és én olyan birtokrajongó, földimádó voltam, állatok imádója, és amikor azt olvastam, mintha újra a birtokba lettem volna, újraéltem”. A 17 holdas „birtokot” Irénke édesapja vette a 30-as évek végén. Eladta VIII. kerületi, Bérkocsis utcai kávézóját otthonukkal, a pestszentlőrinci házzal együtt, majd vidékre vonult gazdálkodni, ahova családja is követte. Felesége és ő maga is 8 GÁBEL Gyula 1908. 9 BÚS FEKETE László 1936. 101
