B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Varga Zoltán: A Kárpát-medence filogeográfiája - rövid összegzés

Abaligeti-barlangban élő Haasea hungarica, Brachydesmus troglobius és Hungarosoma bokori; barlangi futóbogarak: Duvalius, Neotrechus, Typhlotrechus, Anophthalmias fajok, pl. az Aggteleki-karszt barlangjaiban élő Duvalius hungaricus). Ezekre a preglaciális maradvány-endemizmusokra („ereklyefajokra") az jellemző, hogy csak ott maradhattak fenn, ahol a különleges élőhelyi viszonyok egyenletes, fagymentes hőmérsékletet biztosítottak számukra. Megjegyzendő azonban, hogy a nagy mértékű endemizmus bármelyik említett állatcsoportban csupán a Déli- és Keleti-Kárpátokra, a Bánát hegységeire és az Erdélyi-szigethegységre, illetve hegyvidékeink közül a Mecsek, a Bükk, az Aggteleki-hegység karsztjaira jellemző. Hegyvidéki vizeink számos élőlény-csoportjának genetikai differenciálódása is régebbi, preglaciális eredetű. A Kárpát-medence vízrendszere kialakulása korai időszakával mutat szoros kapcsolatot a kistermetű folyóvizi márnák (.

Barbus meridionalis fajcsoport) filogenetikai tagolódása. A Petényi-márnát (

Barbus petenyii) a Maros vízrendszeréből írták le, de áreája az Olt vízrendszerével együtt Havasalföldre is kiterjed. Szorosabb rokonsága a Balkán-félsziget keleti folyórendszereiben él. A felső-tiszai vízrendszerben viszont, mind a Kraszna-Szamos folyórendszerben, mind pedig a Tisza jobbparti mellékfolyóiban az újonnan leírt kárpáti márna (B. carpathicus) fordul elő (Kotlík & Berrebi 2002). Areáját a Petényimárnáétól az Erdélyi-szigethegység (Mt. Apuseni) vízválasztója választja külön. Filogenetikai testvércsoportjai a horvátországi-szlovéniai, illetve a Vardar vízrendszeréhez tartozó folyókban élnek. IRODALOM ALFANO, M.J. - BARRON, E.J. - POLLARD, D. - HUNTLEY, B. - JUDY R.M. - ALLEN, J.R.M. 2003 Comparison of climate model results with European vegetation and permafrost during oxygen isotope stage three. Quaternary Research 59: 97-107. ARNTZEN, J.W. - WALLIS, G.P 1999 Geographic variation and taxonomy of crested newts (Triturus cristatus superspecies): morphological and mitochondrial DNA data. - Contributions of Zoology (The Hague) 68(3): 181-203. AVISE, J.C. 1994 Molecular markers, natural history and evolution. Chapman & Hall, New York-London. 1999 Phylogeography. The History and Formation of Species. Harward U.P., Cambridge, Mass. AVISE, J.C. - HAMRICK, J.L. 1996 Conservation Genetics: Case Histories from Nature. Chapman and Hall, New York-London, pp. 512. 84