B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Hír János: Miocén aprógerinces leletek Egerszólát környékéről

Leírás. Morfológiai nevezéktan Daxner-Höck G.-Höck E.

1

9 nyomán. Három gyökér: egy nagy linguális és két kisebb labiális helyzetű. Trapéz alakú kontúr, az elülső perem szélesebb. Protocone és az összeolvadt anteroloph-protoloph jól fejlett redőt képez a rágófelszín elülső részén. Az 1. szinklinális apró zománcszigetté redukálódott. Hosszanti redő nincs, így a linguális szinus és a 2. szinklinális egységes árkot képez, mely a teljes rágófelszínt átszeli. A mesoloph a paraconetól a hypocone-ig diagonális irányban húzódik. A 4. szinklinális nagyobb zománcszigetet képez a metaloph és a posteroloph között. A négy széles redőn lapos rágófelszín alakult ki. Kommentár. Az egyetlen foglelet alapján csak közelítő határozás adható. Az alábbi Keramidomys fajok kizárhatók, mivel M1-M2 zápfogaik rágófelszínén következetesen 5 zománcredő található: Keramidomys thaleri HUGUENEY & MEIN, 1968, Keramidomys mohieri ENGESSER, 1972, Keramidomys ermannorum DAXNER-HÖCK & HÖCK, 2009. A Keramidomys reductus BOLLIGER, 1992 faj ugyancsak nagy valószínűséggel kizárható mivel fogmorfológiája az egerszóláti leletnél is erősebben leegyszerűsödött (a mesoloph anterolabiális része hiányzik, vagy a mesoloph az anteroloph centrális részéhez kapcsolódik). Morfológiai alapon az alábbi két faj jöhet szóba: Keramidomys karpathicus (SCHAUB & ZAPFE, 1953): az egerszóláti lelethez hasonló morfotipusa előforul (pl. Engesser B.

2

üabb. 67.). Keramidomys pertesunatoi HARTENBERGER, 1966: az egerszóláti lelethez hasonló morfotipusa előfordul, pl. Hugueney M.-Mein P.

2

1 fig. 27.). A K. karpathicus faj az MN 6 zóna faunáira jellemző. Az MN 6 zóna kronosztratigráfiai szempontból megfelel a középső és a késő bádeni korszaknak (Steininger F.

2

2). Az egerszóláti fauna ilyen idős korbesorolása kizárható, így a legkézenfekvőbb, ha anyagunkat a K. pertesunatoi fajjal hozzuk kapcsolatba, melyet a katalóniai Can llobateres lelőhelyről írtak le. Ennek kora MN9, mely megfelel a korai pannonnak. A Keramidomys fajok (csakúgy, mint az egész Eomyidae család) esetében a környezeti preferenciákra következtetni nehéz, mivel jelenkori leszármazottaik nincsenek. Általában elfogadott, hogy nedves erdei környezetet kedveltek.

2

3 Magyarországi Keramidomys előfordulások: Keramidomys mohieri Mátraszőlős 2., (MN 7/8)

24 Keramidomys mohieri: Felsőtárkány 3/2, (MN 7/8 ?)

2

5 Keramidomys sp:. Felsőtárkány-Felnémet 2/3, Felsőtárkány-Felnémet 2/7, (MN 7/8)

2

6 1

9 DAXNER-HÖCK Gudrun-HÖCK Eva 2009 2

0 ENGESSER Burkart 1972 2

1 HUGUENEY Marguerite-MEIN Pierre 1968 2

2 STEIN INGER Fritz 1999 2

3 ENGESSER Burkart 1999 61