B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Kis Katalin: 150 éve született Lányi Ernő

Az ünnepélyeken tovább erősödött a zene szerepe, igen sok volt az énekkari fellépés, de megjelentek a növendékek által zongorán előadott számok is. Ez arra enged következtetni, hogy Lányi Ernő munkája az iskolában hatékony, eredményes volt, egyre inkább számítottak a zenei nevelés eredményeire. A következő tanár, Pogatschnigg Guido virágzó zenei életet vehetett át elődjétől az iskolában, ezt bizonyítják a következő évkönyvek is, melyekben a zenei élet további virágzásáról találhatunk hasonló adatokat. Lányi Ernő másik oktatói területe az Érseki Tanítóképzőben való oktatás volt. Ez összefüggött az előzővel, hiszen a fenntartó szintén az érsekség. Két évkönyvben találhatunk kedves mondatokat: „Ki ne ismerné őt, ezt a csupa dal-és zenéből álló férfiút, kinek nevét az ország hangoztatja és dalait a művelt és köznép énekli?"

1

3 Heti óráinak száma hét, az ünnepeken tanártársaival Beethovent, Mozartot játszik, orgonál, kórust vezet. Szintén szép mondat található az 1900/ 1901-es évkönyvben az összefoglaló jelentés című fejezetben: „A valláserkölcsös nevelés emelésére szolgált bizonyára azon körülmény is, hogy a növendékek a Lyceum kápolnájában naponkint szent misét hallgattak, a melyek alatt a Zasskovszky Károly énektanár által betanított énekek és a Lányi Ernő zenetanár vezetése alatt álló ügyesebb növendékek orgonajátéka a közáhitatot nagyban fokozták. "

1

4 A Kápolnát néhány éve gyönyörűen restaurálták, freskóit helyreállították, a világháború alatt elszállított orgonát visszahelyezték. A terem művészeti szakvizsgateremként működik, az Eszterházy Károly Főiskola ének-zene szakos hallgatói itt tartják vizsgakoncertjeiket, de a város zeneszerető közönsége számára is nyitva áll a Filharmónia hangversenyein. Elérkeztünk Lányi életének ahhoz a szeletéhez, amely által leginkább ismert és elismert volt országszerte. A századforduló előtt, Lányi idejében kezdődött a dalárdák tevékenységének óriási fellendülése. Ennek méreteire jellemző, hogy a Magyar Muzsika Könyve című 1936-os kiadású könyv énekkarokkal foglalkozó fejezete Magyarországon már 14 dalkerületet sorol fel, melyeknek munkáját az Országos Magyar Dalosszövetség fogja össze. Egy-egy dalkerületben 40-60 különböző dalkör működött. Ez több száz aktívan működő kórust jelentett akkor az ország területén.

1

5 A könyv 40-50 évvel Lányi egri működése, 20 évvel halála után íródott. Elmondható, hogy annak a folyamatnak, mely ilyen hatalmas kiterjedést, gazdag eredményeket hozott, ő is aktív részese, sőt alakítója volt. Mégpedig kétféle módon: karnagyként és zeneszerzőként egyaránt. 1

3 Egri Érseki Tanítóképző évkönyve 1893/94 és 1894/95-ös összevont kiadás. 17. o. 1

4 Egri Érseki Tanítóképző évkönyve 1900/1901. 43. 1

5 DR. MOLNÁR Imre (szerk) 1936. 134-169. 417