B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Kis Katalin: 150 éve született Lányi Ernő

Kis Katalin 150 ÉVE SZÜLETETT LÁNYI ERNŐ A Dobó István Vármúzeum gondozásában 1995-ben megjelent Eger a XIX. században című kötet megemlékezett Lányi Ernő zeneszerző-karmester életművéről, aki életének egy rövid, de termékeny szakaszát városunkban töltötte. Itteni éveit tanítóképezdei tanárként, egyházkarnagyként és az Egri Dalkör vezetőjeként a város zenei életének felvirágoztatására szentelte. Az emlékezést ez évben kerek jubileum indokolja: 150 éve, 1861-ben született Lányi, a magyar zenei élet kevéssé ismert alakja. Pedig sokrétű munkássága és a kulturális életben betöltött szerepe több figyelmet érdemelne. Az évforduló kapcsán Szabadkán emlékülést rendezett a Lányi Ernő Iparos Művelődési Intézet. A rendezvényre meghívást kaptak azon városok zenei intézményeinek képviselői, ahol Lányi hosszabb ideig élt és dolgozott, így Magyarországról Eger és Miskolc képviselői tartottak előadást. Az Egerben feltárt dokumentumok az 1800-as évek végének igényes és sokszínű zenei életébe engednek betekintést. A hangversenyek műsora és az iskolai ünnepélyek zeneszámai azt tükrözik, hogy a nyugat-európai klasszikus zene ismertebb darabjai mellett nagy súllyal jelentek meg a műsorokban magyar szerzők tollából származó darabok is. Ebben az időszakban élte fénykorát a verbunkos muzsika, ez az a korszak, mely „...a megnemesített népiben szeretné föltalálni a nemzetit. '

M A verbunkos zene mellett azonban a XX. század elején megjelent a Bartók Béla és Kodály Zoltán által indított újfajta zenei gondolkodás, mely az akkor még élő, ősi népdalréteget, a Bartók által „parasztzenének" nevezett dallamokat emelte a hangversenypódiumokra. A századforduló színes oktatási és kulturális életéről iskolai évkönyvek, újságcikkek és egyéb dokumentumok alapján lehet tájékozódni. Mivel Lányi Ernő munkássága nem közismert, szükségesnek látszik az egri évek ismertetését megelőzően röviden bemutatni életének legfontosabb állomásait. ] DOBSZAY László 1984. 277. Az egri Dobó Istx'án Vármúzeum Évkönyve, 2011. 411