B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)
Szalainé Király Júlia: Dávidkáné és Az öreg tekintetes - A hétköznapi történéseken túlmutató sorsok Gárdonyi kisregényeiben
- De nemcsak egy forintot adok én neked, hanem akármit, amit kívánsz• Itt, tanúk előtt mondom, hogy megadom. " 2 3 Gárdonyi hőseit tetteiken és érzelmeiken keresztül ismerjük meg, nincs elemző lélekrajz, s nincs jellemfejlődés sem. Ez a balladai megformálás teszi Gárdonyi hőseit szerethető és gyűlölhető emberekké, s ez a jellemzés szerves részévé válik a történéseknek is. A történelem nem színfal, hanem természetes közeg, olyannyira, hogy gyakran befolyásolja a szereplők életét, boldogulását vagy megváltoztatja életüket, jövőjüket. Kis Andor és Tegzős Ilona története az üldözött, kitaszított emberek története. Vannak élethelyzetek, amelyekben egyedüli megoldást a menekülés jelent. Az öreg tekintetes ötlete már 1899. decemberében megszületett. 2 4 Az Egri csillagok szerteágazó munkálatai miatt Gárdonyi félretette a történetet és csak három évvel később vette újra elő. 1904-ben született meg a végső változat és a végső cím is. Hősei modelljei egri emberek. Az öreg tekintetest egy Turnovszky nevű honvéd ezredes ihlette, akivel Gárdonyi többször is találkozott. A kisregény végén olvasható újsághír indította el Gárdonyit, hogy a rövid tudósítás mögé nézzen. „Életunt öreg. Ma délután öt óra tájban a Ferenc József-híd közelében egy öreg úriember vetette magát a Dunába. Csónakot késein tudtak keríteni. Este fogták ki a holttestét a csepel szigeten. Fábián István Práter utcai varga fölismerte benne Csurgó Károly volt földbirtokost. Pénzt nem találtak nála. Tettének oka ismeretlen," 2 5 Gárdonyi ebben a műben kissé elfordult a falutól, de csak azért, hogy a falu idillje még inkább nyilvánvalóvá váljon azzal, hogy ellentétbe állította a városi élettel. Főhőse, a kedves, nyugodt öregúr, Csurgó Károly eladja vidéki birtokát, hogy segítse veje új szanatóriumának megépítését. Pestre költözik, és megpróbál beilleszkedni a pesti mindennapokba, pontosabban - és ebben rejlik az öreg tragédiája - megpróbálja a vidéki életét pesti környezetben folytatni. Gárdonyi ebben a kisregényében nagyon nagy gondot fordít arra, hogy hőseit részletesen és sokoldalúan jellemezze. Már érezzük Gárdonyi nagyszerű jellemábrázoló képességét, amelyet későbbi műveiben még nagyobb tökélyre visz. Noha kész, kialakult típusok kerülnek bemutatásra, mégis mozgalmasságot, változatosságot, egyfajta dinamikát érzünk hőseivel kapcsolatban. Szereplőit egyrészt tetteiken keresztül ismerteti meg velünk, másrészt érzelmeiket is részletesen bemutatja. Ebben rejlik Gárdonyi nagyszerűsége. Alakjai elevenek, érző emberek, s megismerve cselekedeteiket, érzelmeiket, ragyogó jellemek bontakoznak ki előttünk. Nem is annyira 2 3 Uo. 44. 2 4 GÁRDONYI József 2000. 379. 2 5 GÁRDONYI Géza 1971. 115. 404