B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Szalainé Király Júlia: Dávidkáné és Az öreg tekintetes - A hétköznapi történéseken túlmutató sorsok Gárdonyi kisregényeiben

fogták fel. Kisgyermek korától készült az írói pályára, s nagyon sok nehézséggel kellett megküzdenie, míg elismert íróvá válhatott. A „kövek", amelyekről ő beszélt, azok az akadályok, melyek gátolták őt az íróvá válás folyamatában. A szegénység, s mondjuk ki, az alapos műveltség hiánya, mind-mind késleltették Gárdonyit a nagy cél elérésében. Kitartóan készült a pályára, gondosan, olykor erőn felül is gyarapította könyvtárát, s ahogy nőtt a könyvek száma, úgy nőtt, mélyült műveltsége is. Gárdonyi Egerbe költözésének egyik fontos oka volt, hogy megfelelő alkotói közeget találjon elmélyült munkájához. Makacsul, sokszor napokon keresztül elbújva, visszavonulva olvasgatott, elmélkedett, gyűjtötte az információkat, tanult. Történelmet, irodalmat, filozófiát, természettudományokat. Mint ahogy Sámuel próféta a frigyláda mellett szolgálva egyetlen igét sem engedett a földre hullani, úgy gyűjtögette Gárdonyi is az új ismereteket, a hasznos tudást. Ez a kitartó, hatalmas energiákat megmozgató tanulás, megfigyelés élete részévé, egyénisége fontos jegyévé vált. Új utakat keresett, gondosan formálta írói arculatát, kereste önálló hangját. Egerbe költözése előtt novellái még Jókai zsánerképeit és Mikszáth anekdotáit másolták, történetei a romantika jegyei alapján formálódtak, megfigyelései anekdotikus csattanóként zárták le a történéseket.

2 Későbbi írásai, például Az én falum novellái már jelezték tehetségét, előre mutattak későbbi stílusára. Az én falum jelenetei plasztikusak, önmagukon túlmutatóak: reprezentálnak egy életet, egy sorsot. A konkrét, rövid, lényeget kiemelő élethelyzetek leírása, melyeket gyakran rövid elmélkedésekkel tarkít, elveszítik egyediségüket, és már általános, egyetemes mondanivalót sugallnak. Ez jellemzi még markánsabban a későbbi novellákat: a felvillanó jelenetek, a reflexiók, a rövid jellemzések, az apró történések, snittek, mindig valami mélyebb mondanivalót hordoznak. Ezt a mondanivalót csak azok tudják megérteni, akik egy hullámhosszra tudnak kerülni Gárdonyi „lélekrezdüléseivel", („Minden műnek akkora az értéke, amekkora rezgést kelthet a szívekben. "

3) s felfoghatatlanok azok számára, akik pusztán tudományos, elemző módon közelítik meg a műveket. Ebben az esetben nehézkessé, esetlenné, kidolgozatlanná, leginkább hiányossá válnak azok az elemek, amik Gárdonyit Gárdonyivá teszik. Nagyon keskeny az az ösvény, amin rajta maradva megérthetjük Gárdonyi szándékait. Az eseményeket a lelkén átszűrve írta meg, s ami a papírra került, már nagyon sok elmélkedésen, olykor vívódáson esett át. Gárdonyi azt szerette volna, ha olvasói a rövid történésekben, az egyetlen novella erejéig felvillanó emberi sorsban is megértsenek valamit: a lényeget, az indokokat, a sorsszerűséget. 2 NAGY Sándor 2000. 30. 3 GÁRDONYI Géza 1974. 54. 398