B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Gy. Gömöri Ilona: Marci Hevesen - Egy helyi szólás folklorisztikus hagyományai

vagyon", az „árva gyermek szerencséje" , a „lusta ifjú" , a „gyermektelen tehetős úr jósága" , a „szegények etetése ". A „szegények étetése" vagy másként „koldusok étetése", az elesettekről való gondoskodás a népszokások között is ismert jelenség, mely a falu közösségének összetartását fejezte ki.

2

6 A történet-variáció közlésének módja is számos népmesei jellegzetességet tartalmaz, ilyen pl. a kezdő mondat, a szegény-gazdag ellentét éles kifejezése, a képes kifejezésmód („mi fán terem a munka", „osztotta az igazságot"). 6. Marci - mint elszegényedett zsidó ember Volt Hevesen egy Márton nevű zsidó ember, aki nagyon elszegényedett. Hitfelekezeti társai gondoskodtak róla. Beosztották egymás között, melyik nap ki ad neki ebédet. Eleinte nem figyeltek arra különösebben, mi kerül az asztalra. De aztán - nem akarva, hogy ugyanazt főzzenek, mint előző helyen - megtudakolták, mit ebédelt Marci, és másnap mást, annál jobbat készítettek. Mindenki igyekezett kitenni magáért. így fokozatosan, napról-napra egyre jobb ellátásban volt része. Jó dolga volt Marcinak. Meghízott és végül gutaütésben halt meg.

2

7 A történet-variációban megjelenő alak nem azonosítható valóságos hevesi személlyel. A történet fő motívuma az, hogy Marcit egy közösség tartja el. A zsidó vallás előírja a hitközösség számára az egymásról való gondoskodás kötelezettségét. A fő motívum itt is, mint az előző történetben a „szegények étetése". 7. Marci - mint Forgó Márton, a bőkezű cipészmester „Akik hevesiek, ismerhetik a Bethlen Gábor út kanyarulatában álló Kukla-házat, ahol egy Kukla nevű üveges élt. A házban előtte Forgó Márton cipészmester lakott, és ott tartotta fenn műhelyét is. A mesternek legalább négy, öt vagy hat segédje volt. Akkor még nem 8 óra volt a napi munkaidő, gyakran csak este hét óra körül keltek fel a suszteráj mellől. A mester megengedhette magának, hogy a segédjeivel együtt átmenjenek a Brígerbe, ahol az esti órákban sokan üldögéltek pipázva, iszogatva. A segédeknek szinte parancsba adta, hogy: no, akkor megiszunk egy kupica pálinkát, vagy becsapunk egy flaska bort! 0 pedig hozzákezdett fizetgetni. Ennek érdekes szokása alakult ki. Amikor belépett a kocsmába, azt mondta a kocsmárosnak: Aki itt van, mind a vendégem! 2

6 A szegények etetésének különböző változatai Európa-szerte ismertek. 2

7 Szedlák György (Heves) közlése alapján a szerző megfogalmazásában. 367