B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Gy. Gömöri Ilona: Marci Hevesen - Egy helyi szólás folklorisztikus hagyományai

A történetek közül ez a változat a legismertebb. Erre épült az a törekvés, mely 2008-tól Hevesen „életre keltette" a Marci-hagyományt. Ez jelentette az alapját a Marci-figura és Marci-öltözék megalkotásának. A történet valóságos szereplőket és helyszíneket tartalmaz, olyanokat, melyek kifejezetten a XIX. század végének és a XX. század elejének jellegzetes helyi sajátosságai: az uraságok és kúriáik, a dinnyetermesztés, a Zöldhordó vendéglő. Hevesen a jelzett korban csak néhány nagybirtok volt, viszont több mint száz kisnemes élt a településen, akik igyekeztek kitűnni a nemesség szürke tömegéből, ezért kúriákat építettek. Ez utat jelentett számukra tisztségek és hivatalok elnyerésére is. A XIX. század első felében Heves megyében a legtöbb nemesi lakhely Hevesen és a hozzá tartozó Pusztacsászon épült, két kastély és hat kúria. Ezek az építmények határozták meg a város arculatát, szerkezetét, mivel a mögöttük többnyire rendszertelenül épült zsellérházakkal a földesurak birtokrészeinek megfelelő, szabálytalan tömbök alakultak ki, amelyek sokfelé tagolták a települést. A Radies, Németh, Bernáth, Dobóczky, Maczky, Básty, Újfalussy, Nánássy, Kállay, Hellebronth, Remenyik stb. nemesi családok meghatározói voltak Heves akkori életének. A történet-variáció kapcsán nem maradt fenn. hogy pontosan melyik uraságok szerepelnek benne. Azonban annak emléke él, hogy aki Hevesre hozta Marcit, az a Remenyik család tagja volt. Ez logikusnak tűnhet abból a szempontból is, hogy a történet szerint Dormándnál vette a kocsijára, a hevesi és a dormándi Remenyik család pedig rokonságban állt.

2

1 Szerepel a történetben a Zöld Hordóhoz... nevű vendéglő, mely hosszú évtizedeken át a város közismert és közkedvelt szórakozóhelyének számított. 1888-ban alapította az Egyed család, akik több generáción át szállóként és vendéglőként működtették.

2

2 Helyén ma többszintes lakótömb áll. (Erzsébet tér 10-11.) A vendéglőhöz nagy udvar tartozott lakóépülettel, raktárral, pincével.

2

3 A Zöldhordó fontos találkozóhely volt a város központjában, útkereszteződés szomszédságában. Előtte állt meg a „bérkocsi", mely a várostól távol lévő vasútállomásra szállította az utasokat. A történet cselekménye szerint Marci vesztét a dinnye okozta. A dinnye régóta hozzátartozik a város imázsához. Termesztésének hagyománya a XVII. századig nyúlik vissza, de virágkora a XIX. század második fele volt, amikor megkülönböztették a Heves megyén belüli, hevesi és csányi dinnyefajtákat is. A dinnyetermesztéshez kötődnek az „Édes, mint a hevesi dinnye", „Búsul, mint akinek nem jutott dinnyeföld" szólásaink is. 2

4 2

1 Szedlák György (Heves) közlése. 2

2 LADÁNYI Miksa 1936. 467. 2

3 MEZEI András 2007. 60. 2

4 GY.GÖMÖRI Ilona 2001. 409-427. 365