B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Gy. Gömöri Ilona: Marci Hevesen - Egy helyi szólás folklorisztikus hagyományai

Nem lehet véletlen, hogy Marci alakja éppen egy Egerbe utazó zsidó kereskedő' alakjában bukkan fel. A történet egyes elemei ugyanis valóságos elemeket tartalmazhatnak. 1840 előtt a zsidóság megyén belüli megtelepedésének egyik gócpontját Heves jelentette. Ekkor lépett életbe az a törvény, amely biztosította a zsidók számára a letelepedés jogát Magyarország egész területén. Előtte sem Egerbe, sem más városba nem költözhettek. Hevesen az izraelita hitközség 1788-ban alakult meg. Itt a földbirtokosok, a Szapáry, Szepessy, Bernáth családok birtokaikra hívták őket, bérbe adták nekik földjeiket. A mezővárosban nemesi közbirtokosság működött, melynek előnyére szolgált, hogy a zsidók bérbe vették a földesúri privilégiumokat, a vásári bor és pálinkaárusításjogát. Először a mészárszékeket, a kocsmákat, majd az 1840-es évektől a négy országos várár és a heti piacok helypénz jövedelmét vették haszonbérbe. A helyi zsidóságnak már 1815-ben volt „zsinagógája". A megyében ekkor a törvényhatóság engedélye alapján Hevesen kívül még csak két településen, Pásztón és Tiszafüreden állt zsinagóga.

1

7 A zsidóság erőteljes helyi jelenlétére mutat az, hogy 1816-ban Heves lakosságának 4,1%-a zsidó. 1840 után a megye zsidóságának központja Gyöngyös lett. Heves a környékbeli 15 község zsidó lakosainak centrumává vált. Az adóösszeírások adatai szerint Hevesen 1841^42-ben 31 zsidó család élt, 157 fő, két évvel később 37 családban 204 fő. Köztük sok volt a jómódú ember, a legnagyobb jövedelemmel rendelkező éppen Rosenfeld Petrus volt.

1

8 E korszak anyakönyvei szintén tartalmaznak Rosenfeld nevű zsidó családot Hevesen.

1

9 Mindezek alapján nem kizárt, hogy egy Rosenfeld nevű gazdag hevesi kereskedő alakja hozta létre az Egerhez kötődő történet-variáció hátterét. Az egri zsidó temető létesítése az 1830-as évekre vezethető vissza, tehát fennállott az állandó megtelepedésük előtt. A temető első síremlékei között található Rosenfeld Markus tekintélyes, a többiek fölé magasodó sírköve. Felirata az egyik oldalon héber, a másik oldalon magyar. Tartalma utal arra a pártfogó-mecénás tulajdonságára, mely róla a hagyományban fennmaradt. Azonban nem lehet tudni mindet kétséget kizáróan, hogy a hozzá kötődő történet élt-e folyamatosan 1840 óta, vagy esetleg a temetőben álló síremlék nem szokványos felirata alapján keletkezett. 1

7 GY. GÖMÖRI Ilona 2001.312-313. 1

8 ORBÁNNÉ Szegő Ágnes 2001. 52. 1

9 H.H.GY. D. 95.44.2.1-2. 363