B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Császi Irén: Népi játék, mint kulturális hagyomány - A forgóhinta hagyományos változatai

Ördögszeker ( 3/1. típus) Szilvásvárad és környéke 8 2 „40-50 éve még ismert és kedvelt játék volt, ma ismeretlen. Kora tavasztól késő őszig játszották. Ünnephez vagy szokáshoz nem kapcsolódik. Általában fiúk játé­ka, de néha lányok is játszották. A játszók életkora 15-22 évig. A játékosok száma kötetlen. Udvarokban, kertekben játszották. Néhány nagyobb fiú 2-2,5 m hosszú oszlopot a földbe vert. A rögzített oszlopra 4-5 méteres keresztfát erősítettek erős hosszú szeggel úgy, hogy az forogjon. A keresztfa két végére kötelet kötöttek, majd a kötél végére gömbfát erősítettek, amire ráültek. Két személy ült az ördögszekérre, 2-4 markos fiú, pedig körbe hajtotta, forgatta. Veszélyes játék, mert az utas könnyen lerepült az alkotmányról, esetleg kezét vagy lábát is eltörhette. Ennek ellenére nagyon kedvelt játék volt. " Kutyasutu (3/1. típus) Tarnabod 8 3 „Nagyobb fiúk jó tágas szérű közepére beástak jó mélyen erős oszlopot melynek közepére erősen mélyen belefúrtak erős gömbölyű vasat. Hogy jó magasan kiáll­jon az oszlopból egy körülbelül 3 méteres vendégoldalnak, szintén kifúrták a kö­zepét és a két végét is. A középső lyukkal ráhelyezték a vendégoldalt a gömbölyű vasra, a rúd két végére jó erős rudaló kötélből behúztak a rúd két végén levő lyuk­ba körülbelül egy méternyi kötelet. Ennek mikor áthúzták hurkot csináltak a végé­re, belehúztak jó erős fa pecket az alsó végére a kötélnek már vagy deszkából vagy, laposra faragott szélesebb ülőkének nevezett szintén középen fúrt lyukba vezették. Ezt is az ülőkén alul hurokban pecekkel rögzítették és kész a kutya suttu. Most egy fiú úgy ült az ülőkére, hogy lába közé vette a kötelet a törzshöz kö­zel, vagyis mind a két részén a vendégoldalnak, két vagy három fiú nyomták a ven­dé g old alt mely sebesen forgott és csak úgy szálltak a fiúk az ülőkén. A gyorsaság a nyomóktól függött és aki az ülőkén ült élvezte a repülés örömét minél gyorsab­ban nyomtak, annál jobban kilendült a fiú az ülőkén. A gyengébb idegzetű fiú már könyörgött is álljanak meg és így ültek sorban a nyomókból fel az ülőre. Volt nagy nevetés, ha valaki leszédült és messze kivágódott a gyors nyomás következtében. Tavasszal mikor már kezdett jó idő lenni szokták csinálni a fiúk. És volt sok néző közönségük, gyerekek, idősebb emberek, asszonyok, pattogatott kukoricát rágcsál­va kis széken ülve az istálló végén, hová már ilyenkor szépen sütött a nap, egész estig elszórakoztak. Ez lehetett az őse a mai vásárokon, búcsúkon felállított 8 2 ENA 2126-79 Gy. Gál Gyula. 8 3 NM EA 13929 Gy. Berényi Andrásné. 349

Next

/
Thumbnails
Contents