B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Császi Irén: Népi játék, mint kulturális hagyomány - A forgóhinta hagyományos változatai

a faluban a Pataksoron, meg vidéken is.

13 A ringlispíl felállítása a városi és falusi búcsúkban, Egerben és környékén napjainkban is megfigyelhető. Az egri Hatvani temető, és a Kisasszony temető búcsújára rendszeresen, a Szépasszony-völgybe idényszerűen érkeznek a vándor körhintások, a ringlispílt, és a céllövöldét üzemeltető vállalkozók. A ringlispíl szerkezete nem változott, csak a figurák cserélődtek, a lovak mellé a terepjárós, autós, motoros, helikopteres, körforgós, dínós változatok kerültek (8. kép). Leginkább a kisgyermekek mesekörhintája lett. Napjainkig megmaradt figurája a ló, állandósult. A Szépasszonyvölgyi sergő csúcsán, a magasban lovat látunk, aki talán az égi ösvény felé röpül (9. kép). A forgás, forgózás ma is kedvelt játékforma a gyerekek körében, de lassan már a mesekörhintát is kiszorítják a szimulátorok, s az újabb vidámparki száguldás, pörgés, forgás érzését keltő elemek. 7. kép. Menyecskék a sergőn. Felsőtárkány, Bakó Ferenc felvétele, 1954. 2483. DIV Fotótár 8. kép. Mesekörhinta a Szépasszony-völgyben, Eger. A szerző felvétele, 2011. 9. A körhinta csúcsán, a magasban „repülő" ló, mintha a magyar néphit hajdani táltos szerepkörét idézné. Eger, Szépasszony-völgy. A szerző felvétele, 2011. 7

3 Ak. Balogh Ferencné Balázs Edit sz. 1951. Gy. Császi Irén 2011. 343