B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)
Vörös Dezső: Adalékok Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenységéhez 1930-1946
20 000 áll rendelkezésre. A hiányzó 20 000 pengőt az 1941. évi közúti alap maradványból kell eszközölni. 10 2 A közigazgatási bizottság a honvédelmi munkaszolgálat bevezetését sürgette, mert mint indokolták: „A fogatoknak katonai szolgálatra történő igénybevétele, a törvényhatóság teherkocsijának leromlott állapota és a másik katonai szolgálatra való igénybevétele miatt a kavicsot nem lehet kiszállítani az utakra. A fuvar pedig nagyon drága ... Jelenleg 8600 köbméter kavics áll az állomásokon." 10 3 A Közigazgatási bizottság 1944. évi áprilisi ülésén dr. Monostory Elek vármegyei főjegyző kénytelen volt megállapítani, hogy a háború a határainkon dúl. Bejelentette, hogy Budapest bombázása miatt sok menekült érkezett a vármegyébe. Fogadásukra, étkeztetésükre, elhelyezésükre a vármegyei főjegyző a szükséges intézkedéseket megtette. Dr. Monostory Elek szól arról is, hogy március 19én hazánkba bevonuló német csapatok vármegyénkben közlekedési korlátozásokat vezettek be. A Tisza vonalának lezárása miatt néhány napon át csak telefonon tudtunk érintkezni vármegyénk tiszántúli részeivel. A záróvonal azonban március 29-én megszűnt. Röviddel ezután a német katonai alakulatok vármegyénkből eltávoztak. A Kormányzó új kormányt nevezett ki, amely - a főjegyző szerint - az eddigieknél hajthatatlanabb jobboldali politikát követ. 10 4 A vármegye közigazgatási bizottságának május 15-i ülésén az alispán jelentést tett a nagyarányú népvándorlásról, amelyek okai szerinte: a Budapestről kitelepítettek elhelyezése, a katonai bevonulások és a zsidóság gettóba helyezése. Május közepéig 8102 menekült érkezett Heves vármegyébe. Vármegyénkben 6601 zsidót költöztettek gettóba. A gettó területét Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban és Tiszafüreden jelölte ki az alispán. A többi községből elköltöző zsidó számára a Szúcshoz tartozó Bagólyuk bányatelepet jelölték ki. A gettóba költöztetés zavar nélkül történt. A törvényhatósági és községi tisztviselők származását a keresztény fajiság szempontjából megvizsgáltatta az alispán. Rendelkezett a zsidó írásműveknek a könyvtárakban történt elkülönítéséről. 10 5 A sok szörnyűség után egy békés hírrel is találkozunk: az ebadó alap közegészségügyi részének 1943. évi zárszámadása 93 574,55 pengővel zárult. Ebből 60 000 pengőt közegészségügyi létesítményre használhattak fel. Ennek alapján bátor, Domoszló és Erdőtelek községekben egészségház építését határozták el 22 000-22 000 pengő egyenkénti értékben. 10 6 10 2 Heves vármegye Hivatalos Lapja, 1943. 1. szám 8. oldal. 10 3 Heves vármegye Hivatalos Lapja, 1943. 2. szám 22. oldal. 11) 4 Heves vármegye Hivatalos Lapja, 1944. 8. szám 77. oldal. 10 5 Heves vármegye Hivatalos Lapja, 1944. 10. szám 100. oldal 10 6 Heves vármegye Hivatalos Lapja, 1944. 10. szám 112. oldal. 279
