B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)
Vörös Dezső: Adalékok Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenységéhez 1930-1946
A Törvényhatósági Közjóléti alap 1940. évi költségvetése szerint a háziipar korszerűsítésére 10, házépítésre 40, belső adminisztrációra és üzemköltségre 4,4, külső igazgatásra 7,5, ínségmunkára 5 százalék jutott, tartalékban 8,1 százalék maradt. 8 7 A vármegyei közúti alap terhére fizetést élvezők: útbiztosok, útkaparók és az államépítészeti hivatal díjnokainak bérét 1940. január 1-től 7816,23 pengőről 8265,73 pengőre felemelték, amelynek havi összege 449,50, évi összege 5394 pengő volt. 8 8 1940 tavaszán árvíz- és belvízkatasztrófa sújtotta az országot 8 9, így megyénket is. Itt az árvíz a közúton 53 800, a közúti hidakon 33 000, összesen 86 800 pengő kárt okozott 9 0. Az árvíz okozta rongálódások helyreállítására a törvényhatósági bizottság 50 000 pengő hitelt vett fel. 9 1 Ugyanakkor, mivel a Belügyminisztérium kívánatosnak tartotta a kormányzó által meghirdetett segélyakcióban való részvételt, a Heves vármegyei törvényhatóság 10 000 pengő segélyt szavazott meg az árvízkárosultak részére. 9 2 A szégyenletes második zsidótörvény értelmében a zsidó árusokat kitiltották a búcsúkról, a heti és havi piacokról, valamint Heves vármegye területén tartandó országos vásárokról is. A kitiltást - képmutató módon - a következőképpen indokolták: „...a búcsú a katolikus valláshoz kapcsolódik, ilyen kegytárgyakat árusítanak, - zsidók ilyen tárgyak árusítása ellen mindig tiltakoztak ... A 6 százalék tőkeerős zsidó kiszorítaná a 94 százalék szegény keresztény kereskedőket a piacról, tehát egészségtelen verseny alakulna ki." 9 3 1940. június 7-én Hubay Kálmán és Vágó Pál nyilas képviselők „a Magyar Szent Korona területén élő népcsoportok önkormányzatáról és anyakönyvvezetéséről" olyan törvényjavaslatot terjesztettek be, amely a német „élettér" szerves részének ismerte el a Kárpát-medencét, s az ország valamennyi nemzetisége helyzetének általános rendezési elvéül azokat a „népcsoportjogi" követeléseket fogadta el, amelyeket a Volksbund próbált a német kisebbség számára kiharcolni. A javaslattal szemben már a képviselőház június 11 -i ülésén az a határozat született, hogy mivel „a magyar államiságot alapjaiban támadja meg", tárgyalásra soha ne kerülhessen. 9 4 A Heves vármegyei közgyűlés is felháborodottan utasította el a két nyilas 8 7 Heves vármegye Hivatalos Lapja, 1940. 10. szám 92. oldal. 8 8 Heves vármegye Hivatalos Lapja, 1940. 10. szám 95. oldal. 8 9 RÁNKI György (fó'szerk.) 1984. 1019. 9 0 Heves vármegye Hivatalos Lapja, 1940. 11. szám 101. oldal. 9 1 Heves vármegye Hivatalos Lapja, 1940. 19. szám 156. oldal. 9 2 Heves vármegye Hivatalos Lapja, 1940. 13. szám 116. oldal. 9 3 Heves vármegye Hivatalos Lapja, 1940. 18. szám 147. oldal. 9 4 RÁNKI György (főszerk.) 1984. 1022. 277
