B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)
Vörös Dezső: Adalékok Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenységéhez 1930-1946
A kisgyűlés ülésén Kürti Menyhért hozzászólásában Mussolini érdemeit hangsúlyozta, mivel azt mondotta: „Nem lehet a Duna medence kérdéseit véglegesen rendezni, amíg Magyarországnak nem szolgáltatnak igazságot. A háború nagy rokkantja Magyarország. Lehetetlen, hogy négymillió magyar a határokon kívül éljen." Ezért a közgyűlés határozatilag táviratban fejezi ki köszönetét. 7 6 1937. január 15-én a Törvényhatósági Bizottság rendkívüli ülésén vitéz Subik Károly napirend előtti felszólalásában többek között arról beszélt, hogy Gömbös Gyula életének utolsó napjaiban kiéleződött a belpolitikai helyzet, amely az egyoldalú pártszervezkedés következménye volt. Elítélte vitéz Kozma Miklós belügyminiszter elleni támadásokat, s a törvényhatósági bizottság támogatásáról biztosította. 7 7 Valóban, 1935. őszétől megerősödött a polgári ellenzék kormányellenes támadása, sőt sokasodtak a Gömbös csoport gondjai a kormánypárton belül is. A kormánypárt egysége a választások után nem tartott sokáig. Különböző csoportok alakultak, amelyek elégedetlenek voltak a kormány intézkedéseivel. A GömbösMarton-féle pártszervezés további ellentétek forrása lett. A kormánypárton - a Nemzeti Egység Pártján belüli - Bethlen Istvánhoz húzó - konzervatív csoport, a főispánok nagy része, maga Kozma Miklós belügyminiszter is szembehelyezkedett a Marton-féle pártszervezési elképzelésekkel, a belügyminiszter lemondással fenyegetőzött ... 7 8 A törvényhatósági bizottság 1937. május 3-i ülésén dr. Hedry Lőrinc főispán többek között kijelentette: „... Főleg két kérdés bír nemzeti életünk szempontjából sorsdöntő jelentőséggel, - az egyik a diplomás ifjúság elhelyezésének kérdése, - a másik a nyomor sorsán tengődő mezőgazdasági munkásság emberi életszínvonalának biztosítása." Alispáni jelentésben hangzott el, hogy: „... vármegyénkben nincsenek üldözők, nem látunk erőszakkal elnyomottakat, a közigazgatási hatalom itt nem kényszer, nem fenyegetés, nem erőszak, hanem kiegyenlítő, sebeket gyógyító erő, a jó rend nyugalmának és céltudatos fejlődésnek atyai lelkületű ellenőre." 7 9 Dr. Szmrecsányi Lajos egri érsekről elnevezett alapítványt létesítettek az Egri Érseki római katolikus Tanítóképző Intézetben és az angolkisasszonyok Egri Érseki római katolikus Tanítóképző Intézetében évi 600-600 pengő összeggel, mely összeget a vármegye költségvetése biztosította. 8 0 7 6 Heves vármegye Hivatalos Lapja, 1936. 22. szám 159. oldal. 7 7 Heves vármegye Hivatalos Lapja, 1937. 2. szám 5. oldal. 7 8 RÁNKI György (főszerk) 1984. 719-720. 7 9 Heves vármegye Hivatalos Lapja, 1937. 9. szám 51-53. oldal. 8 0 Heves vármegye Hivatalos Lapja, 1937. 18. szám 121. oldal. 275
