B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)
Vörös Dezső: Adalékok Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenységéhez 1930-1946
Dr. Czekkel Ferenc vármegyei tiszti főorvos a megye egészségügyi helyzetéről tett jelentést. Dr. Széky Péter felvilágosítást kért az influenza elleni védekezés, a tüdővész pusztítása és a rákbetegség terjedése ügyében tett intézkedésekről. Dr. Czekkel válaszában kijelentette, hogy a rákbetegség ellen feltalált űj szérumot már Heves megyében is használják. Ez a szérum a lépnek egy kivonatából készül. Megyénk mezőgazdasági állapotáról vitéz Fluck Gusztáv vármegyei gazdasági felügyelő azt jelentette, hogy az őszi vetések jól fejlődnek, a tavaszi vetések befejeződtek, és esőre van szükség. A szőlőkben jelentős fagykárok mutatkoznak. A mezőgazdasági munkanélküliek száma 5055 lélekkel csökkent a megyében. 5 7 Heves vármegye Közigazgatási Bizottságának május 15-én tartott ülésén vitéz Fluck Gusztáv vármegyei gazdasági felügyelő jelentést terjesztett elő a megyében pusztított májusi fagy katasztrófáról. Az időjárás az egész tavasz folyamán hűvös, szeles volt, míg május másodikára, harmadikára és negyedikére virradó éjjeleken 6-9 fokig terjedő fagy igen nagy pusztítást végzett. Az utóbbi napok újra szelesek és igen hűvösek. Jelenleg kiadós esőre és meleg időre volna szükség, hogy a fagy által elcsigázott növényzet erőteljesen fejlődhessen. A legnagyobb és pótolhatatlan kár a szőlőkben és a gyümölcsösökben mutatkozik - mondotta. A szőlőkben a kár megyei vonatkozásban 60-100 százalék. Akár vidékenként igen változó, de majdnem kivétel nélkül jelentős. A legjelentősebb a kár Egerben, ahol úgy a magas, mint a mély fekvésű szőlők egyaránt 100 százalékos kárt szenvedtek. Ugyancsak igen nagy a kár Erdőtelek és Heves vidékén, míg a gyöngyösi borvidéken 60-70 százalékra tehető, miután ott egyes védettebb fekvésekben a károsodás sokkal csekélyebb. Egerben a károsodás nagy mérve a május elsejéről másodikára virradó éjjel esett hónak - mely reggelre a növényzetre ráfagyott - tudható be. A gyümölcsökben a barack, dió, cseresznye, meggy és korai alma 60-100 százalékos kárt szenvedett, a szilvafák termése is kétséges. A kései almában és körtében is 40-80 százalék a kár. Nagyon nehéz ma még erről pontos megállapítást adni, mert valószínű, hogy a megmaradt csekély gyümölcs is a megviselt hajtásokról később lehull, sőt egyes fák kipusztulása is várható, miután lombjuk elfagyott, s annak újulása a mai napig sem indult meg. A szőlőkben bekövetkezett katasztrofális kár a birtokosokon kívül rendkívül nagymértékben sújtja úgy a napszámos, mint a részes munkásokat, mert a birtokosok nagy része anyagiak híján csak a legszükségesebb munkákat fogja végeztetni, ami pedig igen sok munkáskezet fog feleslegessé tenni. Mindenesetre elsősorban a szőlővidékek lakosságának megsegítése múlhatatlanul sürgős és szükséges. Ezen vidékeken újabb közmunkaalkalmak teremtése, adómérséklés, valamint kedvezményes árú permetező szerek juttatása volna szükséges, mert feltehető, hogy a legyengült szőlőket a gombák és kártevők 5 7 Lásd az 54. számú jegyzetet! 269
