B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)
Földessy Mariann: A mamuttól az égig érő fáig - Visszatekintés a Mátra Múzeum elmúlt 25 évére
A múzeum élére 1964-ben került főállásba Nagy Gyula, aki történelem szakos végzettsége mellett szenvedélyes vadász volt, és a természettudományos kutatást tekintette az intézmény fő feladatának, mint 1887-ben lelkes elődei. Sikerült fő- és részfoglalkoztatású szakemberekkel, és egyre több tárggyal gyarapítani a múzeumot, aminek köszönhetően 1971 -ben a természettudománnyal foglalkozó muzeológusok száma elérte a három főt. 1972-ben pedig útjára indult a Folia Historico-naturalia Musei Matraensis, a múzeum saját tudományos folyóirata. Nagy Gyulát Berényi József követte a múzeum igazgatói székében. Az ország második legnagyobb természettudományi gyűjteménye 1985-ös év ismét meghatározóvá vált a múzeum életében, ekkor került az intézmény élére Fűköh Levente, a gyűjtemény és a tudományos munka iránt elkötelezett biológus, paleontológus. A Mátra Múzeumot 26 éve igazgatja, és mára az intézmény az ország második legnagyobb természettudományi gyűjteményét mondhatja magáénak, s ezen évek alatt a múzeum kiállításai és épületei teljesen átalakultak, országos és nemzetközi szinten is példa értékűvé vált a múzeumi szakmában. Fűköh Levente színvonalas munkásságának eredményei nyomon követhetők e cikkben is, amely abban az évben jelenik meg amikor Levente 60. életévét tölti be. A múzeum bővülése Az elmúlt 25 év a Mátra Múzeum nagy átalakulásának időszaka volt, ami az intézmény és a gyűjtemény fejlesztéséből állt. A múzeumi szervezeten belül 1985-ben átkerült a teljes őslénytani anyag Egerből Gyöngyösre. Ez után kezdődtek el a gyöngyösi múzeumban is a gyűjteményi anyagok átrendezései. A Mátra Múzeum két épületben volt jelen, az egyik az Orczy-kastély, a Kossuth út 40. alatt. Ebben az épületben volt a kiállítás, és ide kerültek a múzeum társadalomtudományi gyűjteményei (a történeti, vadászattörténeti, néprajzi és képzőművészeti gyűjtemények). A Petőfi út 30. szám alatt az un. „ Wiltner-házban" pedig elhelyezésre kerültek a természettudományi gyűjtemények és a dolgozószobák. Az őslénytani gyűjtemény a Wiltner-ház földszinti részét foglalta el, az emeletre a rovar-, a puhatestű-, a gerinces- és a növénygyűjtemények kerültek, valamint a dolgozószobák. Valamennyi gyűjteményi egységet szakmuzeológus gondozta, egy gyűjteménykezelő volt a puhatestű gyűjteményben, aki a gerinces anyag adminisztrációs munkáiban is részt vett, és egy rovarpreparátor, aki az őslénytani gyűjteményben adódó gyűjtemény kezelői feladatokat is ellátta. 25
