B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Vörös Dezső: Adalékok Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenységéhez 1930-1946

állapította meg, hogy amíg a múlt évben úgyszólván egyetlen munkás sem mehetett más vármegyékbe dolgozni, mert minden vármegye az önellátás álláspontjára helyezkedett, az idén Fejér megyébe igen sok munkás szerződött le. Boconádról például szinte minden mezei munkást elvittek. Az ínségmunkák folyamatban vannak - jelentette be - a Kisköre-taraaszentmiklósi út munkálataihoz a napokban osztottak újabb 30 munkást. Ugyanakkor elismerte, hogy az adók a hevesi járásban is nehezen folynak be, a községek helyzete nehéz, de remélhető - tette hozzá -, hogy jó termés esetén, az ősz folyamán mégis be fog folyni annyi adó, hogy a községek háztartásának egyensúlya biztosítva lesz.

1

5 Heves vármegye törvényhatósági bizottsága április 25-én közgyűlést tartott dr. Hedry Lőrinc főispán elnöklete alatt. A közgyűlésnek két kiemelkedő, fontos tárgya volt: az alispáni jelentés tárgyalása és a törvényhatóság állásfoglalása a kormánynak a vármegye autonómiáját sérelmesen érintő tervei ellen, az alispáni állás megszüntetése és a megyei tisztviselők államosítása kérdésében.

1

6 Gömbös Gyula kormánya programjába iktatta az államigazgatás átszervezését is. „Azt tervezték, hogy a vármegyéknél nagyobb közigazgatási egységeket - kerületeket - hoznak létre, a katonai körzetekhez igazítva azokat. Ezzel Gömbös azt akarta elérni, hogy a vármegyék autonómiájának maradványait felszámolva gyors és a kormánynak habozás nélkül engedelmeskedő államapparátussal rendelkezzék. Ugyanakkor az átszervezés nagymérvű személycserét is lehetővé tett volna."

1

7 A vármegye autonómiájának megcsorbítása ellen Beniczky Elemér, dr. Petró Kálmán és dr. szigeti Pál szólaltak fel. Mindhárman fontos nemzeti érdeknek tüntették fel a vármegye önkormányzati jogát, s a közigazgatás államosítására vonatkozó tervek ellen felemelték szavukat, kérve a törvényhatóságot, hogy őrködjön a megye önkormányzata felett. Az alispáni jelentés tárgyalásakor Beniczky Elemér a múlt évi tífuszjárványra hivatkozva új kutak fúrását és a régi kutak kitisztítását indítványozta. Az egri vásár magas vám- és helypénzei ellen ismételten felemelték szavukat a képviselők. Plósz István már másodszor szólt ebben az ügyben. Krisztián Imre a falu népének panaszát tolmácsolta, arra kérve a vármegye szerveit, hogy a falu népének bajával megértő szeretettel foglalkozzanak. Kassa Kristóf a magas villanyárakat kifogásolta. 1

5 Vitéz dr. Tömösváry János főszolgabíró a hevesi járás viszonyairól. 1

6 Heves Vármegyei közgyűlése. Heves Vármegye, 1933. május 1. 9. oldal. 1

7 Magyarország története 1918-1919, 1919-1945. Főszerkesztő: RÁNKI György. 1. kötet, harmadikjavított kiadás. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1984. 678. oldal. 258