B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Vörös Dezső: Adalékok Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenységéhez 1930-1946

Dr. Hedry Lőrinc megyei főispán a törvényhatósági bizottság 1931. április 29-i közgyűlésén a következőképpen jellemezte az ország és a helye helyzetét: „ 12 év múlt el a világháború óta, és a háború most is folyik. És ha az a háború megkívánta a maga áldozatát, az elesettek és sebesültek százezreit, ennek a vértelen háborúnak még több áldozata van, a leállt ipari üzemek, a tönkrement kereskedők, a munkájuk gyümölcsét nem élvező mezőgazdák és főleg a kereset és munka nélkül állók tízezrei ..." A válságból való kiutat - a kor gondolkozásához híven - a területi revízió megvalósításában jelölte meg: „ Nincs hiány nélküli boldogulás, nincs akadálytalan gazdasági megélhetés, nincs elhelyezkedési lehetőség, nincs kereset, állás- és munka nélkül állók ezreinek elhelyezkedésére mód és lehetőség, amíg elszakított területeink arra újból helyet és teret nem nyújtanak" - mondotta. Addig pedig - a főispán szerint - a gazdasági válság leghatásosabb ellenszere az általános takarékosság.

2 Heves vármegye Közigazgatási Bizottságának 1931. szeptember 15-i ülésén vitéz Fluck Gusztáv megyei gazdasági felügyelő azt jelentette a vármegye gazdasági helyzetéről, hogy „... Heves megye mezőgazdasági munkásainak tekintélyes része az őszi summásmunkáknál még eddig nem tudott elhelyezkedést talál ni. A vármegye 25 községéből 3110 ember kért elhelyezést az Országos Munkaközvetítő Hivataltól ,.."

3 A megyei Törvényhatósági Bizottság - az előző évhez hasonlóan - 1931. novemberében is meghirdette a téli ínségakciót. Ez annál inkább indokolt volt, mert dr. Hedry Lőrinc megyei főispán a törvényhatóság közgyűlésén bejelentette, hogy „az akció keretében hozzávetőlegesen 32 ezer embernek kell megteremteni a télen a létfeltételeket."

4 Az ínségesek lisztet kaptak, 100 mázsa búzából mindenütt 65 mázsa egységes lisztet adtak a malmok és 20 mázsa korpát, a többi a költségek fejében náluk maradt. Az ínségbizottságok megalakultak, és megállapították az ínségliszt munkaellenértékét, mely szerint egyhavi lisztadagért 2 napi munkát köteles a családfő végezni.

5 Felháborító, hogy „segélyt csak az kaphatott, aki ínségmunkát végzett, tehát, aki megdolgozott a nyomorúságos segélyért."

6 Külön akció folyt Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban. Ezekben a helységekben népkonyhákon étkezést, továbbá ruha- és cipősegélyt kaptak a rászorultak. Ebbe a kategóriába esett Pásztó is, ahol az iparos társadalom nagy nyomorban tengődött. 2 Heves vármegye Hivatalos Lapja 1931. május 7. 19. szám. 3 Egri Állami Levéltár Heves vármegye Közigazgatási Bizottságának 1931. szeptember 15-i ülésén vitéz Fluck Gusztáv magyar királyi megyei gazdasági felügyelő' jelentése a vármegye gazdasági helyzetéről. 4 Eger című újság 1931. november 18. 2. oldal. 5 Heves vármegye Hivatalos Lapja 1931. december 10. 50. szám. 6 SZÁNTÓ Imre 1956. 34. 254