B. Gál Edit – Veres Gábor szerk.: Agria 47. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2011)

Csiffáry Gergely: Egy vállalkozó nagybirtokos nemes Heves megyében, Beniczky György és családja tevékenysége a XIX-XX. században

A szűcsi Antónia-táróban megkezdett széntermelés, majd az 1906-ban meg­kötött terrágium szerződés, és az azt követő évben megindult egercsehi szénbá­nyanyitás Beniczky György családjának erőteljes anyagi gyarapodását eredmé­nyezte. Beniczky I. György és felesége az egercsehi bányától, annak a működése el­ső három évében a következő bányajövedelmeket élvezte. 1907-ben és 1908-ban évente 10000 korona bérleti díjat, 1909-től már évi 20000 koronát kapott. Ezen kívül 1907-1909 közti három évben év 5000 métermázsa, vagyis évi 50 vagon sze­net kapott, amely kedvezményes 4 filléres mázsánkénti áron számítva évi 200 ko­ronát képviselt. Ez összesen 40600 korona tiszta jövedelem. Ezt még kiegészítet­te, hogy az Antónia bánya felszerelésének átadásakor Beniczky György további 10000 koronát vett fel a bányabeli felszerelésekért, és gépekért. Ez együttesen már három év után 50600 korona. Az előbbieken kívül további jövedelmet élvezett az­által, hogy az Egercsehi Kőszénbánya Rt. igazgatósági tagja lett. Viszont az ebből származott jövedelmét nem ismerjük. A család vagyonosodásához nagyban hozzájárult az egercsehi bányatelep ki­építése ui. a Beniczky birtoknak az értéke azáltal megsokszorozódott, hogy a bá­nyatelepen állandóan 600-800 munkást alkalmaztak, többnyire idegeneket, akik a mindennapi élelmi és gazdasági cikkeket helyben szerezték be. A Beniczky család anyagi gyarapodása bizonyíthatóan 1907-től kezdődött. Em­lítettem, hogy 1893-ban a családi birtok területe nem érte el az 1000 kh-at. Beniczky I. Györgynek 1909-ben Heves megyében viszont már 2000 kh-nyi, Erdélyben to­vábbi 2250 kh összesen 4250 kh birtoka volt. Ügyes gazdálkodással a bányalétesítő 10. kép A Benicky család címere 233

Next

/
Thumbnails
Contents